Murakami Haruki: Szputnyik, szívecském!
magyarul: Geopen Könyvkiadó 2006
Egyedül lenni olyan érzés, mint egy esős estén állni egy folyó torkolatánál és nézni, ahogy a víz megállíthatatlanul ömlik a tengerbe - mondja a kötet vége felé egyik tanítványának "K", a regény elbeszélője.
"K" általános iskolai tanító s újra egy jól ismert Murakami-figura. Egyedül élő fiatalember, akit mély érzések fűznek egy lányhoz, aki csak a barátságát akarja, de teljes figyelmet és odaadást kíván. Szumire első novelláit egyedül "K" olvashatja, őt hívja fel éjjel háromkor, ha mondanivalója támad, s neki mesél egy nála idősebb, házasságban élő koreai nő iránt rátámadó szerelméről is.
A Szputnyik, szívecském! három magányos ember története, akik fontos szerepet töltenek be egymás életében, de egyikük sem azt, amire a másik vágyik.
A Murakamitól szokatlanul lassan beinduló regény eseményei egy görög szigeten tolják a különleges háromszög szereplőit abba a bizonyos, fent említett folyótorkolatba. Határtalan önfegyelem jellemzi itt is az összes szereplőt. Azokat is, akik csak néhány oldal erejéig bukkannak fel a regény lapjain. Szumire az egyetlen, aki féktelen és őszinte s ezzel a magatartással rákényszeríti élete figuráit, hogy kilépjenek a hétköznapi kerékvágásból és újragondoljanak egyet s mást az életükben.
Mint mindig. Kell mondanom most. Hiszen nagyjából az összes Murakami-regény a fegyelem és féktelenség összecsapó hullámain sodorja szokatlan kalandokba a valamikor engedelmesen békésnek tűnő mederbe terelt életeket. A Murakami hősök mindig tudják, kivel és hogyan élnének ideális életet, de fegyelmezetten működnek a sors adta konstellációban, mihelyt azonban kilendítik őket a régi kerékvágásból, higgattan és összeszedetten cselekszenek és megtesznek minden tőlük telhetőt. Arcvesztés nélkül, gyakran az odaadás végső határáig. Némaságukból pár percre kilépve átmenetileg sikerül feloldani saját egyedüllétüket s behúzni egymást saját köreikbe, de az így keletkezett tágas térbe érve zavarba jönnek, s nem mindig tudják kitölteni azt.
Álmodni. Néha azt gondolom, ez az egyetlen helyes dolog, amit tehet az ember - elmélkedik a regény narrátora.
Egyszer azonban eljön az ébredés és akkor beleláthatunk megint egy percre a valóságba...
A Szputnyik szívecském! az 1Q84 melegágya. Murakami a festő, aki egész életében ugyanazt a képet festi, ezért nem rossz, ha műveit időrendben fogyasztjuk.
Magyarországon a Geopen Könyvkiadó gondozza Murakami életművét. Műfordítójuk épp egy új köteten dolgozik. Aki tud japánul, talán már tudja is, mi lesz az.
magyarul: Geopen Könyvkiadó 2006
"K" általános iskolai tanító s újra egy jól ismert Murakami-figura. Egyedül élő fiatalember, akit mély érzések fűznek egy lányhoz, aki csak a barátságát akarja, de teljes figyelmet és odaadást kíván. Szumire első novelláit egyedül "K" olvashatja, őt hívja fel éjjel háromkor, ha mondanivalója támad, s neki mesél egy nála idősebb, házasságban élő koreai nő iránt rátámadó szerelméről is.
A Szputnyik, szívecském! három magányos ember története, akik fontos szerepet töltenek be egymás életében, de egyikük sem azt, amire a másik vágyik.
A Murakamitól szokatlanul lassan beinduló regény eseményei egy görög szigeten tolják a különleges háromszög szereplőit abba a bizonyos, fent említett folyótorkolatba. Határtalan önfegyelem jellemzi itt is az összes szereplőt. Azokat is, akik csak néhány oldal erejéig bukkannak fel a regény lapjain. Szumire az egyetlen, aki féktelen és őszinte s ezzel a magatartással rákényszeríti élete figuráit, hogy kilépjenek a hétköznapi kerékvágásból és újragondoljanak egyet s mást az életükben.
Mint mindig. Kell mondanom most. Hiszen nagyjából az összes Murakami-regény a fegyelem és féktelenség összecsapó hullámain sodorja szokatlan kalandokba a valamikor engedelmesen békésnek tűnő mederbe terelt életeket. A Murakami hősök mindig tudják, kivel és hogyan élnének ideális életet, de fegyelmezetten működnek a sors adta konstellációban, mihelyt azonban kilendítik őket a régi kerékvágásból, higgattan és összeszedetten cselekszenek és megtesznek minden tőlük telhetőt. Arcvesztés nélkül, gyakran az odaadás végső határáig. Némaságukból pár percre kilépve átmenetileg sikerül feloldani saját egyedüllétüket s behúzni egymást saját köreikbe, de az így keletkezett tágas térbe érve zavarba jönnek, s nem mindig tudják kitölteni azt.
Álmodni. Néha azt gondolom, ez az egyetlen helyes dolog, amit tehet az ember - elmélkedik a regény narrátora.
Egyszer azonban eljön az ébredés és akkor beleláthatunk megint egy percre a valóságba...
A Szputnyik szívecském! az 1Q84 melegágya. Murakami a festő, aki egész életében ugyanazt a képet festi, ezért nem rossz, ha műveit időrendben fogyasztjuk.
Magyarországon a Geopen Könyvkiadó gondozza Murakami életművét. Műfordítójuk épp egy új köteten dolgozik. Aki tud japánul, talán már tudja is, mi lesz az.
Már nem is tudom, ez volt-e nálam az első Murakami, vagy A határtól délre, a naptól nyugatra. De szerintem mindkettő tökéletes kezdés a rajongóvá váláshoz vezető sima úton :)
VálaszTörlésGratula az íráshoz, érdekességként esetleg ajánlom figyelmedbe ezt: http://www.pphungary.hu/pdf/a1b9d0c49565f84e130a5cb1791bcbf1/index.html#/6/
Köszönöm, Vesta, jó kis összefoglalót ad közös kedvencünkről a mellékelt link. Egyet s mást világosabban is látok most, hogy megtudtam, egy jegyben születtem Murakamival.
TörlésTegnap próbáltam egy teljesen más könyvbe belekezdeni, de azt hiszem nincs értelme, úgyhogy beszerzek megint egyet a nagymestertől (az időben visszafelé).
Külön öröm, hogy kiderült, olvasol még minket!
Én is ezzel a könyvvel kopogtattam a Murakami univerzum ajtaján, de nekem nem sikerült bejutni! Nagyobb baj, hogy el is ment a kedvem a további kopogtatástól.
VálaszTörlés