Szórd szét kincseid, a gazdagság legyél te magad Weöres Sándor

2013. szeptember 10., kedd

A folyás irányában

Murakami Haruki: A kurblimadár krónikája
magyarul: Geopen Könyvkiadó 2009

A Murakami-könyvekben folyton szól a zene.
A Norvég erdőben Beatlest hallgatunk, az 1Q84-ben Leoš Janáček  Sinfoniettájával indulnak az események. A Kurblimadár még el sem kezdődik, máris elkezdünk fütyörészni, amint meglátjuk a feliratot: Első könyv
A tolvaj szarka /1984 június - július.

Rossini nyitányát mindenki ismeri. Kubricktól a Wachowski testvérekig többen használták már drámai események aláfestésére a vásznon. Mindjárt ti is fütyörészni fogtok:


Okadáék kertjében lakik egy különös hangú szarkaféle, akinek földönkívüli hangja a házaspárt felhúzható madarak fémes csacsogására emlékezteti.
Egy ilyen bádogmadár tekintete nézett le rám az elmúlt hetekben a majd´ 800 oldalas német nyelvű zsebkönyv címlapjáról, s erről nevezi el Okada Torut a szomszéd lány is, akivel egy elhagyott kertben üldögél nap nap után a könyv főhőse.
Miszter Kurblimadár.

Toru először feladja a munkáját, aztán elkóborol a macskája, majd egy nap, melynek reggelén felesége nyakán egy új parfüm illatát érzi, Okada Kumiko sem jön haza a munkából.
A nyugati regények főhősei ilyenkor kétségbeesett akciózásba kezdenek.
Murakaminál másképp megy a problémamegoldás.
Ezért szeretjük.

Toru és Kumiko házasságát erősen ellenezte a lány családja. A domináns apa egyetlen feltétellel adta áldását az esküvőre; ha előtte a fiatalok beszélgetnek a háborús veteránnal, Honda úrral. Ha az öreg bölcs javasolja a frigyet, ő is elfogadja lánya döntését.
Honda nem tett mást, mint második világháborús élményeit mesélte a párnak, meg efféle rejtélyes dolgokat mondott:
Nem érdekes, hogy lent vagy fent, csak ne legyen az áramlattal szemben. Ha felfelé megy az út, akkor ki kell keresni a legmagasabb tornyot, és felmászni a tetejére, ha lefele, akkor a legmélyebb kút fenekére leereszkedni. Ha nincs áramlás, akkor az a jó, ha csendesen vár az ember. Aki a sodrással szembemegy, annak mindene kiszárad, a világ sötétbe borul.
 

Miszter Kurblimadár lemegy a kútba és felmegy a legmagasabb torony tetejére is.

Az irodalomtörténet nevezheti ezt mágikus realizmusnak.
Én zen-problémamegoldásnak nevezem. Aminek el kell jönnie, az eljön, a sorsunkat nem kerülhetjük el."...Ha most meg nem történik, eljő máskor, készen kell rá lenni..." mondja a dán királyfi is a másik nagy zen-mesternél.

Vannak írók, akik ellövik a puskaport mindjárt az elején. Mások főművük megírására gyakorlatoznak éveken át.
Szerintem minden korábbi Murakami könyv az 1Q84 irányába vezet.
A Kurblimadár kicsit bőbeszédű, kicsit túl szövevényes, de élvezetes előzmény.
Nem hagytam volna ki. Hasznosan kísérte végig a nyaramat.

Murakami cikkeim a Susannicon.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...