Az előző résznél ugyanennek a háztömbnek az oldalát már láttuk, az épület frontja a Batthyány örökmécses felé néz. A virágbolt és kávézó éppen ideillő. A díszműbádogos oszlopok fém kacskaringókban végződnek, közöttük érdemes leskelődni, a kávézó galériájának ablakában egy szép kis hintaló nézelődik.A Magyar Szecesszió Háza csak egy háztömbbel van odébb, a honlapjukon csemegézni lehet az épület történetéről, a tárgyakról, a berendezésről készült fotók, leírások között. Asszisztáltam többször is -mint néző- több éven keresztül, amíg elkészült. Előre jelzem, a benne lévő kávézó kitűnő, sőt az asztalok és székek és a berendezés is szecessziós, a székek ornamentális bőrborításának rendbehozatalával és használatával nem értek egyet, de ez már más kérdés.
Mindez magángyűjtemény és a felújítás is főképpen magánerőből valósult meg. A szögletesre vágott semmitmondó portált szakértő segítségével az eredeti állapotban építették újjá. Messzemenően dícséretes megoldás. Bedő háznak pedig a benne lakott tulajdonos Bedő Béla műgyűjtőről nevezték el. Tervezte Vidor Emil 1903-ban. Mindenképpen az egész épületet kell a portállal együtt szemügyre venni, az ablakok, erkélyek változatossága, a kapu, a csempedíszek külön-külön élményt nyújtanak.
Szintén a közelben van (Hold u. 6.) egy most felújított épület, a kapuja szecessziós, de már az épületrészek az art deco felé mutatnak. A fémkeretbe foglalt csempék és fém díszítések adják sajátos ízét. Ehhez a házhoz is fűz személyes kapcsolat, itt működött a Széchenyi Könyvtár Papírrestaurátor Műhelye, ahol szakmai ügyekben (pro és kontra) gyakori vendég voltam. Az egykori földszinti és első emeleti üzletkirakatok kitűnő fényviszonyokat teremtettek számukra. Kármán és Ulmann építészek munkája, 1900-ban tervezték.
Végül pedig essék szó a már beharangozott nemistudom hogy nevezzem portálról. Eredetileg Hecht Jónás és Fia (ismert ilyen feliratú régi fényképe is) férfiruha nagykereskedésének épült portált Lajta Béla tervezte 1907-ben. Utána a Magyar Külkereskedelmi Bank székelt benne (ez a felirat látható most is), majd a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kapta meg. Utóbbiak éppen nemrég költöztek át Óbudára a Krúdy házba. Honlapjuk témánk szempontjából is, de technikailag is nagyon érdekes, két virtuális kiállításon is láthatók portálok, üzletberendezések. Visszatérve az épülethez, a legnagyobb értékei a hiánytalan, Zsolnay eozinmázas csempékból készült átdolgozott magyar motívumokból összeállított díszítései és bronzszegélyei. Az erkélytartó konzolok halmotívumai pedig utalhatnak az egykori tulajdonosra (Hecht=csuka).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése