Szórd szét kincseid, a gazdagság legyél te magad Weöres Sándor

2013. december 17., kedd

A kollázs előzményei (?!)

Azt hittem feltaláltam a lőport, de mint kiderült csak félig sikerült. További kutatások szükségesek, tele vagyok kérdésekkel. A téma viszont annyira érdekes, hogy mielőtt teljesen belemerülnénk az ünnepekbe, úgy gondoltam érdemes róla szólni.

A képen egy japán kalligráfia -nélküli- papír, ami meglepő. Legszívesebben valamely táj elvonatkoztatott kollázs-képének tekinthetnénk. Valami igazság van a dologban. Sok olyan munka készült Japánban (a 9. századtól (?) kezdődően van adat róla), ahol az alap nagyon hasonlít a kollázsra. A papírok gyártásakor többszínű papírt illesztettek össze (utólag? a merítéskor?), festékkel és beleszórt főképpen arany- és ezüstmorzsákkal, rányomtatott mintákkal díszítették, de lehet maga a papír is mintázott.

A kiinduló pont a már itt is bemutatott magyar nyelvű, a japán kalligráfiáról szóló könyv volt. Ez a kép feltűnt a kalligráfia mellett használt 'díszítése', dekorativitása miatt. Minamoto no Shigeyuki munkája, akiről csupán annyit sikerült megtudni, hogy 1000 körül halt meg. Egy költeményének -ha nem is a képen lévőé- fordítása magyarul is megtalálható:
Tél
Eljött a tél Csu országába végül,
kunyhómba is, bármily magában állt.
Akárhogy is rejtőzködött
a káka, szittyó, sás között,
mégis reá talált.

Csaknem mindegyik kép a '36 Halhatatlan Költő Antológiája' című műből való, a 12. században jelent meg. Ez azonban nem ilyen egyszerű, mintha többször is kiadták volna, illetve másolták. A másolás ez esetben dicséret, erénynek számít, ha valaki eljut valamelyik nagy előd munkájának a szintjére, a tanulás végső fázisa. Éppen ezért nehéz megmondani az alkotó személyét és az alkotás idejét, arról nem is beszélve, hogy így lehet más a költő, a kalligráfus, a festő is, de akár mindhárom lehet ugyanaz. Ez esetben viszont tudni, hogy Hoshi Sosei (?844-910) volt a költő és kalligráfus egy személyben, sőt vezető buddhista szerzetes. A szakadozottnak látszó papírszélek mellett maga a papír is mintázott anyagában.

A kalligráfiák mindegyike kurzívnak nevezett, de ha jól gondolom a "részeg írás" stílusában készültek, amely varázslatos ecsetkezelésről tanúskodik. Nem találtam meg a költő (vagy kalligráfus) nevét, de ez is az említett antológiában található. Megdöbbentő bátorság a lap sarkától kiinduló fogyatkozó vonalat így elhelyezni. Az akvarell technikára hasonlító festék (színes tus?) egybefolyatása valami egészen izgalmas archaikus jelleget ad a lapnak.

A középpontot, vagy fő motívumot hangsúlyozó kompozíciós módra nem találtam példát. Annál inkább a bárhol elhelyezkedő sötétebb, vagy mintás részek egyensúlyára törekvő megoldásokra. Ráadásul a térérzethez is hozzájárul az ilyen, szélen elhelyezett sáv, az alap és a rá készített kalligráfia rétegek. Ezt a művet Ki no Tsurayuki (872-945) költő készítette, ugyanúgy a következőt is.

Meglepetés ennél a kalligráfia-képnél is éri az embert, az eddigi hullámos 'tépett szélű' részek mellett egy más színű papír egyenesen elvágó vonala készteti az embert, hogy rögtön az egész képre koncentráljon, az egységet, egyensúlyt keresse. Különösek az apró motívumok is, amelyek elszórtan helyezkednek el, hozzájárulnak a kép karakteréhez. Ilyen sűrű, koncentrált, elmélyülésre késztető, mégis egyszerű megoldásokat a mai -európai- szemmel moderneknek érzékelünk.

Az utolsó kép talán nem tartozik szorosan a témához, itt a kalligráfia és a festmény együttese az izgalmas. Hon'ami Koetsu (1558-1637) az elődöktől eltanulva a lehetséges legtöbbet, megújította a világos, könnyed szerkezettel, egyszerűségével a műfajt. Új iskolát teremtett (Rinpa iskola), a 'japán reneszánsz' egyik elindítójának tekintik. Az ő esetében tudni, hogy a festői részt Tawaraya Sotatsu készítette. A kevés szín tulajdonképpen arany és ezüst (vagy tus?), amelyen a jellegzetes kalligráfia megjelenik.

A japán kalligráfia-vers-képek az elmondott komoly dolgok ellenére könnyedek, légiesek. Majdnem azt írtam az összművészetek felé tartanak, a zeneiségük elvitathatatlan, még akkor is, ha a beszédes, gazdag csend az erősebb. Az ünnepi légkört szeretném ezzel a bejegyzéssel erősíteni.

5 megjegyzés:

  1. A világ egyik kreatív pólusa nekem is Japán. Annyi, de annyi mindent lehet ezektől a régi és új mesterektől tanulni.
    ARIGATO!

    VálaszTörlés
  2. Ez, a papír készítés művészete és a festészet-kalligráfia ötvözésének harmóniája, valóban csodálatos része a japán művészetnek.

    Néhány gondolatot fűznék - az egyébként nagyon szép gyűjteményhez! Bár nem vagyok a papírkészítés avatott értője, inkább csak a japán kalligráfia témájában merültem jobban, de azért remélem, hogy mindenki örömére és senkit nem sértve ezzel!

    A papír készítésekor hasonlóan járnak el, mint a kalligráfiák és tusfestmények keretezési technikája esetében. A papírokat nagyon-nagyon vékonyan fedésbe helyezik el egymásra és ragasztják őket. Mind a mai napig készítenek így Japánban, hasonlóan dekoratív papírokat, mint a fentebb láthatóak.
    Ezekre a már önmagában is műalkotásnak beillő alapokra többnyire kana kalligráfiák, versek kerülnek (ha nem is kizárólag), amelyek sōsho (fű-írás, részeg-írás) stílusban készülnek el. Ezen kalligráfiák nagyon egyedi kompozíciós elvekkel és esztétikai elvárásokkal készülnek. Igazán egyedi japán stílusnak lehetünk itt szemtanúi.

    Egyébként számtalan versantológia készült el ilyen papírra (is). Például a Kokinwakashu oldalain is láthatunk nyomott papír alapokat a versek alatt. (A másolás ellenére vagy éppen azért, mert azok a teljes azonosságra törekedtek, a legtökéletesebbek eredetinként vannak kezelve, vagy jelölve láthatjuk, hogy az adott mű másolatát ki készítette.)

    Minamoto no Shigeyuki (源 重之) a Heian-kor közepén élt költő, aki a császári család egyik leszármazási vonalában született és a palotában élt és dolgozott. Több versgyűjteményben is megjelentek alkotásai (Shūiwakashū 拾遺和歌集, Chokusenwakashū 勅撰和歌集, Ogurahyakuninisshū 小倉百人一首, stb.).

    Nagyon nagy köszönet ezért a szép bejegyzésért! Igazán gondolatokat ébresztő témák merültek fel benne, amelyek azt a késztetést vonzzák magukkal, hogy az ember azonnal elmélyedjen a japán kalligráfia és a fent említett művészek, gyűjtemények vizsgálatában!
    ありがとうございます。

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Nikolasz!
      Nagyon köszönjük a hozzászólásodat és a jó szavakat. Remélem tovább gazdagodunk a témában és visszatérünk rá, akár közös bejegyzésben. :-)

      Törlés
    2. Kedves László!

      Köszönöm, hogy ilyen érdekes cikkel bővülhetett az ismeretanyagunk! Én is remélem, hogy még tovább gondolhatjuk később!

      (Szerettem volna még e-mailt is küldeni, de sajnos valami oknál fogva nem tudok választ írni, mert visszajön minden levelem. Ha nem jelent gondot, akkor esetleg megpróbálnál újra írni? Az e-mail címem japankalligrafia(kukac)gmail(pont)com)

      Törlés
  3. http://susannicon.blogspot.hu/2013/12/a-kollazs-elozmenyei.html

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...