Szórd szét kincseid, a gazdagság legyél te magad Weöres Sándor

2010. november 22., hétfő

Állati testvérek, növényi kalandorok #2

Az Állati könyvek versekkel egyenragú rajzai Tenke István kezéből kerültek ki. Üdítően mások, mint amikkel manapság fertőzik szemeinket. Engem Joan Miro szürrealista képeire emlékeztetnek.

Susannicon: Nagyon egy srófra jár az eszetek Ervinnel. Mesélte, hogy egyből ráéreztél a dologra és villámgyorsan meglettek az első rajzok. Én árnyékkötőként ismerlek, ahol egész más dolgokat láttunk tőled. Emlékszel még, hogy döntötted el, hogy ezúttal más technikát használsz?

Tenke István: Ezek a rajzok még az üveghegyen túli időszakban születtek a Bercsényi kollégiumban. Leginkább hagyományos technikákat használtam, egyszerű tollrajz és színes ceruza.
(Természetesen az ördög a részletekben rejlik...)

Maga a feladat is ezt kívánta, mert a munka hihetetlen egyszerű természetességgel zajlott: a versek elolvasása után - inspiratív jellegük miatt - rögtön papírra vetettem az első eszembe jutó képi elemet és már lapoztam is tovább. Soha nem néztem utána, hogy a tyúkhúr a kis növényhatározóban tényleg hogy is néz ki, van-e egyáltalán abesszin-kel, vagy süket-e a spenót...

S.: Ennek ellenére hitelesnek tűnnek, és most már értem, mivel magyarázható az az eszeveszett lendület, ami sugárzik belőlük. Mégis, amikor most kiadásra rendeztétek, nem volt nagy a kísértés, hogy másképp csináld őket, vagy beleavatkozz itt-ott?

T.I.: Azt hiszem, nem volt ilyen érzésem.
Természetesen tudtam-tudom, hogy talán egy két rajzot ma már másképpen csinálnék, és a színezést is még körültekintőbben végezném.
Úgy éreztem azonban, amikor Ervin könyvvé formálta az egészet, hogy van egy természetes antibarbi karaktere az "együttesnek", ami szántszándékkal vállalható, és semmi utólagos finomítgatást nem igényel.
Ebbéli vágyaimat pedig kiéltem a borító és a hátlap tervezésekor, Salamont például teljes egészében átszíneztem, és megszületett a belső borítóra csipkebogyó, aki még névadó előtt áll...



S.: Kezdenéd újra? Csinálnád újra?

T.I.: Csakis abban az értelemben, hogy új meséknek, új verseknek kell következniük, új rajzokkal!
Az elektrografikus kitérő után újra kedvem van kikapcsolni a technikai eszközöket, és magam elé venni egy szép felületű papírt,
becsukni a szemem, és a ceruzát lazán, szabadon végigfuttatni rajta...... azután rácsodálkozni az íves vonalra,
vajh milyen állat, növény, vagy akár ember születhetne ebből?

S.: Mi pedig reméljük, hogy ez pontosan így lesz!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...