Úgy gondoltam, talán így az év utolsó hetében nem fog megártani néhány szép kép, sőt talán az új évet is előrevetíti.
A Gyilkos tóban konzerválódott fenyőfa törzsek helyet adnak az életnek. Kíváncsi volnék jónéhány év múlva mekkorára tud megnőni ez a fácska. Nem csak a növények, a kacsák is jól érzik magukat ebben a környezetben.
A természet is ért a 'környezet szennyezéséhez', legalábbis ami a látványt illeti. Nem festéket öntött ki, hanem a vasas víz hosszú távon a sziklán is nyomot hagy.
Ilyennel több helyütt is találkoztunk, ám szemmel láthatóan a növényeket egyáltalán nem zavarja.
Ezt a házat nagyon féltem Magyarvistán. Az életerős folyondár csaknem teljesen ellepte. Az egyik legszebb régi épület a díszes, napsugaras oromzattal. Restaurátor lelkem forrong, ha ilyet látok.
Kiderítettük, ez a lila növény népi nevén a varjú hagyma, hivatalosan pedig az őszi kikerics. Korábban is találkoztunk vele szétdobálva, morogtunk is, hogy miért szedik le, ha eldobják. Kiderült, erősen mérgező, ezért a gyerekeket korán megtanítják, ha ilyet látnak tépjék ki. Ezt a részt éppen nem legeltetik, így a teheneknek nem tud ártani.
És ha már a teheneknél tartunk, ha nem is a legjobb kép, de számunkra az egyik legmeglepőbb volt. A Szent Anna tótól Tusnádfürdő felé tartva az országúton találkoztunk egy hazafelé tartó tehéncsordával. Engedelmetekkel a kismalac helyett a tehenekkel búcsúzom az Óévtől.
Boldog Újévet Mindenkinek!
A fotókat Torma Galina és jómagam készítettük ez év szeptember elején.
BÚÉK nektek is és klasszak a képek!
VálaszTörlésÖrülök! :-) Minden jót Nektek is.
VálaszTörlésCsatlakozom az előttem szólóhoz!
VálaszTörlésEzúton is külön köszönet kicsiny blogunk mesterséges lélegeztetéséért!
...hátha magához tér... :-))
VálaszTörlés