A korai Dürer / Germanisches National Museum, Nürnberg
Csak Pallas Athene pattant ki teljes fegyverzetben Zeusz agyából. Az emberiség történetének összes mitológiai és valós figurája mind kicsiben kezdte. Fejlődött, tapasztalt, tanult és lett az, amiért fontosnak tartjuk. Még Jézus is.
Ennek ellenére általában keveset tudunk nagy emberek gyerekkoráról.
A nürnbergi Germanisches National Museum most egy egész kiállítást szentelt nagy fia, Albrecht Dürer felcseperedésénének és ifjúságának.
A nagyvonalú és cseppet sem didaktikus tárlat termein végigballagva tanúi lehetünk, milyen környezetben nőtt fel a helyi aranyműves fia, milyen hatások érték s hogy lett elismert, megbecsült művész és jómódú polgár.
A polgár fontos fogalom itt, hiszen a reneszász művészek iparosok voltak, nem légben járó fantaszták. Templomok oltárképeinek, gazdag kereskedők, uralkodók portréinak festéséből éltek. Dürer is innen indult, jó szakember akart lenni. Rajzolt, rajzolt rajzolt. Szerintem egész nap.
Tizenhárom évesen már remek arányérzékkel, finom vonalakkal készített önarcképeket. 1484-et írtak, mikor ezt a képet alkotta.
A múzeum 200 munkát gyűjtött egybe a világ minden tájáról erre az alkalomra. Mégis kevesebb festményt láthatunk, mint gondoltuk. Nincs itt például a híres szőrmekabátos önarckép. Aki ezt látni akarja, át kell mennie a müncheni Alte Pinakothekba.
Nemzeti ügy volt ez a kiállítás előkészületi fázisában. Még a bajor miniszterelnök is igyekezte pozicionálni magát az ügyben, de a gyűjtemény restaurátorai nem engedtek. A kép egyszer utazott csak, de egy újabbat - legyen az mindössze 170 kilométer - már nem élne túl. Annak ellenére, hogy sosem felejtem el az élményt, mikor először láttam élőben, itt most nem hiányzott olyan fájdalmasan mégsem. Annyira lenyűgözőek és elgondolkodtatóak a kiállított munkák. Különösen a metszetek, amelyekből itt majdnem az összeset láthatjuk.
Dürer a sokszorosítás mestere volt. A fametszéstől a rézkarcig minden technikában otthon volt. Nem kevesebb cél mozgatta, mint egy enciklopédia összeállítása a természetben felfedezhető összes élőlényből és tereptárgyból. Lerajzolt minden állatot, amit csak megnézhetett közelről a nyúltól a rinocéroszig, műhelyének inasait is naponta kiküldte a természetbe leveleket, virágokat, apró részleteket tanulmányozni. Aztán ezeket a apró megfigyeléseket beültette a képeibe.
Unokahúgommal, akivel együtt mentünk Nürnbergbe, egy idő után kifejezetten a vicces részletekre vadásztunk. Ölelkező nyuszikra bibliai történtekben, képből lépcsőn kiballagó szarvasbogárra.
Az öngyilkos szirti kecske Zsófi felfedezése volt Ádám és Éva képének jobb felső sarkában.
A kiállítás szeptember 2-ig tekinthető meg.
Tanácsos az interneten jegyet venni előre. Mi ennek ellenére sem jutottunk be azonnal. Dél körül értünk oda és azt tanácsolták, jöjjünk vissza 2 óra múlva, mert csak bizonyos mennyiségű látogató lehet egyszerre a termekben.
Bosszúság helyett nagyon megörültem, hogy szeretteimmel így elzarándokolhattunk Dürer házába is.
Korábban én már jártam ott, és nagyon szerettem volna, ha ők is látják a kis műhelyt, ahol a mester dolgozott, az eredeti fadúcokat, melyről az apokalipszis lovasait sokszorosították, a köveket és anyagokat, amikből a festékeket készítették, a konyhát, ahol a feleség irányította a személyzetet, a szobát, ahol Dürer tárgyalt a megrendelőkkel.
És kinéztünk az ablakon. Ahogy Dürer annak idején munka után a ma már nevét viselő kis utcába.
Csak Pallas Athene pattant ki teljes fegyverzetben Zeusz agyából. Az emberiség történetének összes mitológiai és valós figurája mind kicsiben kezdte. Fejlődött, tapasztalt, tanult és lett az, amiért fontosnak tartjuk. Még Jézus is.
Ennek ellenére általában keveset tudunk nagy emberek gyerekkoráról.
A nürnbergi Germanisches National Museum most egy egész kiállítást szentelt nagy fia, Albrecht Dürer felcseperedésénének és ifjúságának.
A polgár fontos fogalom itt, hiszen a reneszász művészek iparosok voltak, nem légben járó fantaszták. Templomok oltárképeinek, gazdag kereskedők, uralkodók portréinak festéséből éltek. Dürer is innen indult, jó szakember akart lenni. Rajzolt, rajzolt rajzolt. Szerintem egész nap.
A múzeum 200 munkát gyűjtött egybe a világ minden tájáról erre az alkalomra. Mégis kevesebb festményt láthatunk, mint gondoltuk. Nincs itt például a híres szőrmekabátos önarckép. Aki ezt látni akarja, át kell mennie a müncheni Alte Pinakothekba.
Nemzeti ügy volt ez a kiállítás előkészületi fázisában. Még a bajor miniszterelnök is igyekezte pozicionálni magát az ügyben, de a gyűjtemény restaurátorai nem engedtek. A kép egyszer utazott csak, de egy újabbat - legyen az mindössze 170 kilométer - már nem élne túl. Annak ellenére, hogy sosem felejtem el az élményt, mikor először láttam élőben, itt most nem hiányzott olyan fájdalmasan mégsem. Annyira lenyűgözőek és elgondolkodtatóak a kiállított munkák. Különösen a metszetek, amelyekből itt majdnem az összeset láthatjuk.
Dürer a sokszorosítás mestere volt. A fametszéstől a rézkarcig minden technikában otthon volt. Nem kevesebb cél mozgatta, mint egy enciklopédia összeállítása a természetben felfedezhető összes élőlényből és tereptárgyból. Lerajzolt minden állatot, amit csak megnézhetett közelről a nyúltól a rinocéroszig, műhelyének inasait is naponta kiküldte a természetbe leveleket, virágokat, apró részleteket tanulmányozni. Aztán ezeket a apró megfigyeléseket beültette a képeibe.
Az öngyilkos szirti kecske Zsófi felfedezése volt Ádám és Éva képének jobb felső sarkában.
Tanácsos az interneten jegyet venni előre. Mi ennek ellenére sem jutottunk be azonnal. Dél körül értünk oda és azt tanácsolták, jöjjünk vissza 2 óra múlva, mert csak bizonyos mennyiségű látogató lehet egyszerre a termekben.
Bosszúság helyett nagyon megörültem, hogy szeretteimmel így elzarándokolhattunk Dürer házába is.
Korábban én már jártam ott, és nagyon szerettem volna, ha ők is látják a kis műhelyt, ahol a mester dolgozott, az eredeti fadúcokat, melyről az apokalipszis lovasait sokszorosították, a köveket és anyagokat, amikből a festékeket készítették, a konyhát, ahol a feleség irányította a személyzetet, a szobát, ahol Dürer tárgyalt a megrendelőkkel.
És kinéztünk az ablakon. Ahogy Dürer annak idején munka után a ma már nevét viselő kis utcába.
Méltányolom a restaurátorok állásfoglalását! Nálunk is megvétózhatja egy műtárgy kiállítását, szállítását a restaurátor.
VálaszTörlésMAIL ART - NO violence against women
VálaszTörlésInvitation to participate in the International Mail Art Project, theme Women and our social-political situations in where we live, being a reflection of the situation of women, both struggles and achievements as naturalized in violence today.
http://miradasypostales.blogspot.com.ar/
We appreciate the participation and dissemination of project
Terms and Conditions for LOOKS AND POSTCARDS
LOOKS AND POSTCARDS: An international exchange of art,
ideas, friendship, and looks of a world that manifests itself artistically, being a social reflection.
He invited artists-No calls to make Mail Art Artists.
Reflecting the political-social situation of women in their countries,
for the "Gathering of Artists for Non-violence against women" to be held
Bahia Blanca, Argentina, November 25, 2012 under the International Day of Nonviolence
Against Women and then go
the countries of this event and continue to participate in samples
galleries and / or street.
Techniques; Free (photographs, collage, paintings, prints, writings, poems, etc.)
All writings, poems, verses, sentences must be passed into English and Spanish.
Size: Free, depending on the resources of each place and each artist, you can also reach
agreement if the country has a host-coordinator.
Quantity: Free
Closing date for receipt: 10/09/2012.
Artists lxs created and / or postcards intervene on one side, leaving the adverse side
target for intervention of the public who visit the exhibition.
The works must be coming to Bahia Blanca, Argentina in August-September
outlet.
No jury, no return, no works comercialización.Todas
will be published online in the blog-http :/ / miradasypostales.blogspot.com.ar /
We'll select all entries received that do not qualify unless the
the criterion of the proposed theme.
Participation in this call is free and implies knowledge
and full acceptance of the conditions thereof.
Each country will have a host who is responsible for advising participating artists lxs
Explaining type of paper, weights, measurements, date and mode of delivery, and in the case of countries that do not have, at the discretion of each artist.
.
The Post should be sent in a sealed envelope along with personal information to this address before Sept. 10, 2012
Olga Corrales
Address: Libertad No 3756-Ing White
Bahia Blanca-Province of Buenos Aires, Argentina
C.P. 8000
IMPORTANT: Also send pictures in JPG format (preferably not too heavy) to the following e mail:
corralesolga@hotmail.com
ipoca@yahoo.com.ar
Will be uploaded to the blog http://miradasypostales.blogspot.com.ar/
For people who want to reflect the situations of women in our land, with those structures dehumanised, to be the art who will educate, inform, salv
e, and denature such violence
Showing doors outside, inside, down the carpet, and what happens in the room q, in the kitchen, with phobias killer, what happens in the q networks around the world, in politics, in lxs infiltradxs with our desterradxs origins, that involves us all the comrades, that is personal, that is political, q is social.
Looks and Postcards
miradasypostales.blogspot.com