Szórd szét kincseid, a gazdagság legyél te magad Weöres Sándor

2013. szeptember 29., vasárnap

Vastuskó

Van némi ellentmondás a cím szavában, hasonló kedvencem a vasbeton talpfa. Vastuskó nincsen, mert ha tuskó, akkor fa, ha vas, akkor pedig üllő. Pedig van! Egyet le is fényképeztem:

A Batthyány térhez közel, a Vám és Iskola utca sarkán található. A felirata szerint: "Az egykori budai vastuskó másolata. Eredetije a XIX. sz. elején készült és 1960 végéig állt ezen a helyen". Méltányolom a másolatot, jó lett volna látni az eredetit. Elég sokat tekeregtem Budapesten, mégsem találtam rá, pedig saját kő 'posztamense', fülkéje, teteje van.
Közelebbről már érthető, hogy mitől vastuskó. Egy fatörzs darabot borítottak be vaslemezzel. Mókás, különböző formájú szegekkel van tele. Az nincs kiírva mire szolgált, csak hosszabb keresgélés után derült ki. A vándorló céhlegények ütötték bele itt jártukkor a szegeket, lehetőleg saját névjegyük, vagy jellegzetes formájuk jegyezte tulajdonosát, vagy a céhműhelyt. Egyes kutatók szerint csupán a lakatos céhlegények tették, de én biztos ütöttem volna bele, ha legényvándorláskor erre járok, még ha sima, mezei, jelzetlen fejűt is.

Kiderült, sokhelyütt megmaradt, megbecsült ipartörténeti emlék. 1872-ben a céhek megszűnésével teljesedett be sorsuk. Bal oldalt a Győrben jobb oldalt pedig a Temesváron álló vastuskó látható (mindkettő már másolat). A győrinél kiderült egy csel is. Mivel a korban főleg a jellegzetes pontok után tájékozódtak (a harmadik gesztenyefánál jobbra...), egy fűszerkereskedő készíttette el cégérként, ma is a 'Vastuskós ház'-nak hívják. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében készült a legtöbb, német nyelven 'Stock im Eisen' névvel illették. Az említetteken kívül van még Bécsben, méghozzá az eredeti, félkör alakú üveggel védve az időjárástól és az illetéktelenektől. Utóbbi érthető, hiszen Aradon az ötvenes években ellopták, szerencsére kiderült a tolvaj, az eredeti vastuskó bekerült az Arad Megyei Múzeumba. A másolat elkészítése igen költséges, jelenleg csak a helye van meg. Pozsony (Preßburg), Pécs, Pest, Székesfehérvár (az eredeti a Szent István Király Múzeumban) iratkozhat fel még a sorba. A Waidhofen an der Ybbs-ben lévőről az utolsó kép kapcsán még szólok.

A képen a pesti 'Vastuskós-ház' (ahol most az Anna Presszó van) 1870-ből, a sarkon lévő falfülkében már nem látható a főszereplő, pedig a '48-as szabadságharc idejében még megvolt. "...fiatal hazánkfia, Ráth Mór végre megnyitá könyvkereskedését, mely a Váczi utcában, a már annyira ismert >>Vastuskóhoz<< című helyiségben egyikévé lőn legszebb boltjainknak". A bolt, a törzsvendégek (politikusok, irodalmárok), a tulajdonosa, a könyvkiadó a kiegyezésig komoly szerepet vívott ki magának, tiszteletből városszerte 'Magyarország könyves-boltja' megnevezéssel illették (Pl. "...a Vastuskó háziasszonya nemegyszer helyezte el a becsempészett könyveket a lisztesládában. Ilyen formában érkezett az országba Széchenyi Blick auf den Rückblickje sok száz példányban Neuestes Leipziger Kochbuchként és Horváth Mihály A függetlenségi harc története című műve, amelyet ez a fedlap borított: Alzoy: Katholische Moral Theologie.") Egy kicsit elkalandoztam, de mivel tudom, a könyvszeretet több olvasónk tulajdona, biztosan jónéven veszik.

Végül pedig a Waidhofen an der Ybbs-ben található (vas)tuskó kapcsán jutott eszembe. A rajta látható mindenfélét meg lehetne ismételni ma is. Nem találtam ki új dolgot, Székesfehérváron tanúja voltam a Mesterségek Házában egy díszszög beütésének az újonnan elkészített emlék vastuskónál. Máshol is előfordul, különböző, a mai kor jellegzetes tárgydarabkáit szögelték fel rá.
Mi lenne ha...! Például, egy nagyjelentőségű napon az Arnolfini Fesztiválon hasonlót mi is elkövetnénk? Hm?!

2013. szeptember 26., csütörtök

Utcaművészet magas fokon

Az alábbi videót egy Blu művésznevű Bolognában élő olasz kreatív lénynek köszönhetjük.
1999 óta festi és ragasztgatja üzeneteit a világ városaiban. Tettei nyomon követhetőek honlapján  és youtube csatornáján.


2013. szeptember 24., kedd

Ország Liliről jut eszembe...

 egy  jelenség, melyről az elmúlt évtizedekben nem igen esett szó.
Még semmi nyoma nem volt a számítógépes grafikának, és a digitális világ megalkotói tán még meg sem születtek vagy épp csak elkezdték imitt-amott tanulmányaikat, mikor Ország Lili a hatvanas években az alkalmazott technika  - rádiós áramkörök -  révén  egy olyan vizuális nyelv felfedezése és alkalmazása felé indult el, amiről akkoriban még sejtéseink se lehettek.

A képzőművészet és tudomány összefüggéseiről doktorandusz hallgatóknak tartott kurzusaim alatt alakult ki a rögeszmém, hogy a képzőművészetben jóval előbb jelennek meg dolgok, mint a tudományban, intellektuális szinteken. Talán a festők szobrászok különös képi érzékenysége, vizionárius képességei miatt előre megérzik, megsejtik, amit a jövő megteremt.

 
Labirintus. A kastély őrzője 1977 A Kiscelli Múzeum tulajdona*

Újra kellene elemezni Ország Lili életművét a digitális világ felkínálta új  szempontokból. Hátha valaki rádöbben ennek jelentőségére. Az idő, mely utóléri a műveket...  

Ország Lili: Ariadné fonala I. 1975-76 A Magyar Nemzeti Galéria tulajdona*

Ország Lili kiállítása a debreceni MODEM-ben 2014. január 19-ig látható.
S. Nagy Katalin 

*A képek S. Nagy Katalin: Ország Lili című monográfiájából származnak.

2013. szeptember 21., szombat

Egyedülálló alkalom

"Kivételes és egyedülálló alkalom tehát, hogy a francia impresszionizmus és posztimpresszionizmus olyan kiemelkedő mesterei, mint Pissarro, Monet, Degas, Renoir, vagy Cézanne, Gauguin és Van Gogh, magyar kortársaikkal együtt jelenjenek meg egy kiállításon. Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly, Vaszary János, Fényes Adolf, vagy Mednyánszky László, Rippl-Rónai József legismertebb alkotásait ilyen gazdag nemzetközi összefüggésben még soha nem láthatta a nagyközönség." 

MONET, GAUGUIN, SZINYEI MERSE, RIPPL-RÓNAIA Magyar Nemzeti Galéria időszaki kiállítása október 13-ig látható. 

Deák-Ébner Lajos "Vadmályvák útja" (1880)

2013. szeptember 14., szombat

Ó, ezek a belgák!

A dEUS Following Sea című, hetedik lemeze már egy éves. A Quatre Mains-t ismertem meg róla először, amit aztán végtelenítve hallgattam az iPodomon. Borzasztóan tetszett Tom Barman viszkis, dohányos, Gainsbourg-osra vett franciája. Aztán kiderült, hogy ez a szám kicsit ki lóg a sorból, a többit mind angolul adják elő, így elmúlt az érdeklődésem a lemez iránt. Egészen addig, míg idén nyáron egy zenei csatornán meg nem jelent kétnaponként a The Soft Fall.
Elkezdtem megint hallgatgatni a lemezt a Saturnban. Aztán rátöltöttem kis hordozható szerkezetemre is.
Most a Sirens a kedvencem. Itt a tavalyi suffolki Latitude fesztiválon adják elő.

2013. szeptember 10., kedd

A folyás irányában

Murakami Haruki: A kurblimadár krónikája
magyarul: Geopen Könyvkiadó 2009

A Murakami-könyvekben folyton szól a zene.
A Norvég erdőben Beatlest hallgatunk, az 1Q84-ben Leoš Janáček  Sinfoniettájával indulnak az események. A Kurblimadár még el sem kezdődik, máris elkezdünk fütyörészni, amint meglátjuk a feliratot: Első könyv
A tolvaj szarka /1984 június - július.

Rossini nyitányát mindenki ismeri. Kubricktól a Wachowski testvérekig többen használták már drámai események aláfestésére a vásznon. Mindjárt ti is fütyörészni fogtok:


Okadáék kertjében lakik egy különös hangú szarkaféle, akinek földönkívüli hangja a házaspárt felhúzható madarak fémes csacsogására emlékezteti.
Egy ilyen bádogmadár tekintete nézett le rám az elmúlt hetekben a majd´ 800 oldalas német nyelvű zsebkönyv címlapjáról, s erről nevezi el Okada Torut a szomszéd lány is, akivel egy elhagyott kertben üldögél nap nap után a könyv főhőse.
Miszter Kurblimadár.

Toru először feladja a munkáját, aztán elkóborol a macskája, majd egy nap, melynek reggelén felesége nyakán egy új parfüm illatát érzi, Okada Kumiko sem jön haza a munkából.
A nyugati regények főhősei ilyenkor kétségbeesett akciózásba kezdenek.
Murakaminál másképp megy a problémamegoldás.
Ezért szeretjük.

Toru és Kumiko házasságát erősen ellenezte a lány családja. A domináns apa egyetlen feltétellel adta áldását az esküvőre; ha előtte a fiatalok beszélgetnek a háborús veteránnal, Honda úrral. Ha az öreg bölcs javasolja a frigyet, ő is elfogadja lánya döntését.
Honda nem tett mást, mint második világháborús élményeit mesélte a párnak, meg efféle rejtélyes dolgokat mondott:
Nem érdekes, hogy lent vagy fent, csak ne legyen az áramlattal szemben. Ha felfelé megy az út, akkor ki kell keresni a legmagasabb tornyot, és felmászni a tetejére, ha lefele, akkor a legmélyebb kút fenekére leereszkedni. Ha nincs áramlás, akkor az a jó, ha csendesen vár az ember. Aki a sodrással szembemegy, annak mindene kiszárad, a világ sötétbe borul.
 

Miszter Kurblimadár lemegy a kútba és felmegy a legmagasabb torony tetejére is.

Az irodalomtörténet nevezheti ezt mágikus realizmusnak.
Én zen-problémamegoldásnak nevezem. Aminek el kell jönnie, az eljön, a sorsunkat nem kerülhetjük el."...Ha most meg nem történik, eljő máskor, készen kell rá lenni..." mondja a dán királyfi is a másik nagy zen-mesternél.

Vannak írók, akik ellövik a puskaport mindjárt az elején. Mások főművük megírására gyakorlatoznak éveken át.
Szerintem minden korábbi Murakami könyv az 1Q84 irányába vezet.
A Kurblimadár kicsit bőbeszédű, kicsit túl szövevényes, de élvezetes előzmény.
Nem hagytam volna ki. Hasznosan kísérte végig a nyaramat.

Murakami cikkeim a Susannicon.

2013. szeptember 4., szerda

Minden Egész eltörött























A sokat idézett Ady-sor a XX. század elején a hagyományos patriarchális életforma és életérzés végét jelezte. A képzőművészetben a látványhű megjelenítésmód tarthatatlanná vált; a szétesés, a bomlás társadalmi folyamata újfajta látás- és ábrázolásformát kívánt. A kubizmus óta van jelen a modern és kortárs művészetben a töredék, a fragmentum mint a szerves egész megbomlásának jele és formája. Az egész része, a hiányos egész, vagy a törött egész képzőművészeti megjelenítésének elvi problémája, hogy szakmai hiányosságnak tekintjük, ha a kompozíció nem szükségszerűen „egész”. A kompozíció, a műegész, másfelől a töredék, töredékesség megjelenítése közti ellentmondás feloldása, feloldási kísérlete számtalan érvényes eredményhez, rangos műhöz vezethet.

A Magyar Festők Társasága max. 150×150 cm méretű 2 db táblaképet, szabad vásznat, kollázst vagy síkplasztikát várt nyílt pályázatára. A zsűrizés rostáján fennmaradt képek szeptember végéig láthatók a  Fugában.
A kiállítás meghívóján kedves barátunk, Mózes Katalin kollázsolt festményének egy részlete látható.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...