Ázsoth Réka
Tegnap a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának Kommunikációs Tanszékén néhány hallgatóval kollázsokat készítettünk. Az előzményekhez tartozik, hogy ez már másokkal is megtörtént, Lakner Zsuzsa hasonlóan egy másik egyetemen foglalkozott ugyanezzel. Az ő munkáik is megtekinthetők. Felkérésre helyettesítettem egy kollégámat egy cd bemutatásával, ott merült fel a vizuális kommunikáció részeként a kollázs. A mostani alkalommal mindössze másfél óránk volt, ehhez képest a hallgatók igen jól teljesítettek.
Az előzményekhez tartozik még, hogy számítógépen elérhető linkeket adtam meg a felkészüléshez. Ezek az itt is szereplő oldalak és kapcsolódó blogok voltak.
Ázsoth Réka
Mindig meglepődöm azon, hogy a kollázs műfaja mennyire képes tükrözni az alkotók személyiségét, hangulatait, még akkor is, ha nem gyakorló művészek. A különbség végül is csak a használt eszközök (szín, forma, kompozíció stb.) mélységében mutatkozik meg.
Réka munkáiban a felkészülés során 'a nő' kapott szerepet, másik munkájában pedig talán a vágyak, a stabil környezet, életszeretete nyilvánult meg.
Kővári Szimonetta
Szimonetta például csaknem kivétel nélkül természeti képeket válogatott, sőt felfigyelt arra, hogy a lap másik oldala is e szempontból használható legyen. Érdekes volt hozzászólása is, amikor a méretrevágás során kért, hogy 'az a nagy világosság' maradjon a képen.
Milkovics Nikolett
Nikolett akár három-négy képet is készíthetett volna, annyit rakosgatta a motívumokat, végül egy elejtett szóból is kiderült, a 'csalódás' fogalmazódott meg munkájában. A mélység és magasság egyaránt benne van.
Jó volt Veletek együtt dolgozni! Remélem a résztvevők nyitottabb szemmel tudnak majd közelíteni mások munkájához is.
"Mindenki művész", mondta Joseph Beuys.
VálaszTörlésÁltalános iskolás koromban láttam az első kollázst életemben. Egy angol iskolás munkája volt egy nemzetközi gyerekrajz kiállításon. Akkor vált világossá számomra, hogy egy kész képi elemek újrarakosgatásából született alkotás ugyanolyan hatást képes kiváltani a nézőből mint egy jó festmény, rajz, szobor.
És nekikezdhetünk előtanulmányok nélkül. Azonnal.
Én azóta vagdosok és ragasztgatok. Megtalálni az összeillő elemeket, még ma is ugyanaz az élmény, mint tizenéves koromban. Csak a keresés spektruma növekedett és a technikám finomodott azóta.