Az első kép látszólag nem tartozik a témához, de csak látszólag. A címben írhattam volna installálást is, hiszen mint kiderül, nem is olyan egyértelmű a paszpartu szó használata.
E 19. századi litográfiához Albert Katalin Passe-p Art művész készítette a paszpartut. Több híressé vált munkáját volt szerencsém látni, pl. a Gulácsy rajzokhoz készülteket. Készített szentképekhez is, kivágott papírcsipke és gyöngyszövés installációt is. Hűen a témákhoz igazítva, a látványt segítő munkákat alkot. A Szalon Magazin 2010/2. számában jelent meg egy kiváló cikk róla és munkásságáról, kitűnő képekkel, sajnos ez nem érhető el az interneten.
A lőrinci bolhapiacon nemrég vásároltam -meglepően olcsón, elég ritkán találni érdekeset- ezt a kartonra ragasztott fotót.
A készítője Helfgott Sámuel fényképész. Róla annyit sikerült megtudnom, hogy 1883-ben hazatért Amerikából és a Városligetben kezdte meg működését. Egyike volt az első gyorsfényképészeknek aki a ferrotípia pozitívtechnikát is használta. 1930-ig lehet követni működését, egy időben Secessio Fényképészeti Műteremnek nevezte cégét.
A felragasztott kép alapja egy nyomott emblémával és névvel díszített karton, amelynek a hátlapján Helfgott műterme látható egy hírdetésen. Jól mehetett az üzlet, mert többféle különböző fotóalapja és hirdetése is ismert, pedig ezek elkészíttetése, a grafikai munka nem lehetett olcsó. Elgondolkodtam merre is lehetett, szerintem valahol az Állatkert és Vidámpark környékén.
Két másik grafikai értékű hátlapot is megmutatok, amelyeket egy jó ismerős antikváriustól kaptam kölcsön. A régi fotóméretekkel nemigazán vagyok tisztában, de úgy tudom ezek a képeslapközeli méretek a vizitkártyák.
Róluk nagyon keveset sikerült megtudnom. Az érdekesebb talán Borsos józsef (1821-1883), aki a festőművészetet hagyta oda a fényképészetért.
Ez a dombornyomott lap a felirat szerint 1913-ban készült. J. Kuss gyorsfényképész Maria Cellben működött, több általa készített táj- és városkép található a képeslap árverések oldalain. Érdemes elgondolkodni, hogy a dombornyomáshoz két (pozitív-negatív) lemez volt szükséges, ha ilyen minőséget kívántak elérni. Fotótörténeti érdekesség még a fotóműterem berendezése, ahol a kegyhely Madonnája mint 'élettér' jelenik meg a fényképezendő mellett. Más díszletet is használt ugyanazon festett háttér előtt.
A régi fotók installálása, a rajtuk található grafikákról egy kis könyv is jelent meg. Nagyon érdekes végigkísérni a különböző jellegű megoldásokat, fotótörténeti szempontból sem utolsó. A Tandem Grafikai Stúdió Anno sorozata egyébként is érdekes témákat tartalmaz érdemes megismerni őket. Ráadásul néhányan személyesen is ismerjük a kiadó házaspárt.
Volna kedvetek egyet játszani?
Ezt a képet kell letölteni és valamely képkezelő programmal installációt készíteni hozzá az első kép mintájára. Teljesen szabad a választás.
E 19. századi litográfiához Albert Katalin Passe-p Art művész készítette a paszpartut. Több híressé vált munkáját volt szerencsém látni, pl. a Gulácsy rajzokhoz készülteket. Készített szentképekhez is, kivágott papírcsipke és gyöngyszövés installációt is. Hűen a témákhoz igazítva, a látványt segítő munkákat alkot. A Szalon Magazin 2010/2. számában jelent meg egy kiváló cikk róla és munkásságáról, kitűnő képekkel, sajnos ez nem érhető el az interneten.
A lőrinci bolhapiacon nemrég vásároltam -meglepően olcsón, elég ritkán találni érdekeset- ezt a kartonra ragasztott fotót.A készítője Helfgott Sámuel fényképész. Róla annyit sikerült megtudnom, hogy 1883-ben hazatért Amerikából és a Városligetben kezdte meg működését. Egyike volt az első gyorsfényképészeknek aki a ferrotípia pozitívtechnikát is használta. 1930-ig lehet követni működését, egy időben Secessio Fényképészeti Műteremnek nevezte cégét.
A felragasztott kép alapja egy nyomott emblémával és névvel díszített karton, amelynek a hátlapján Helfgott műterme látható egy hírdetésen. Jól mehetett az üzlet, mert többféle különböző fotóalapja és hirdetése is ismert, pedig ezek elkészíttetése, a grafikai munka nem lehetett olcsó. Elgondolkodtam merre is lehetett, szerintem valahol az Állatkert és Vidámpark környékén.
Két másik grafikai értékű hátlapot is megmutatok, amelyeket egy jó ismerős antikváriustól kaptam kölcsön. A régi fotóméretekkel nemigazán vagyok tisztában, de úgy tudom ezek a képeslapközeli méretek a vizitkártyák.
Róluk nagyon keveset sikerült megtudnom. Az érdekesebb talán Borsos józsef (1821-1883), aki a festőművészetet hagyta oda a fényképészetért.
Ez a dombornyomott lap a felirat szerint 1913-ban készült. J. Kuss gyorsfényképész Maria Cellben működött, több általa készített táj- és városkép található a képeslap árverések oldalain. Érdemes elgondolkodni, hogy a dombornyomáshoz két (pozitív-negatív) lemez volt szükséges, ha ilyen minőséget kívántak elérni. Fotótörténeti érdekesség még a fotóműterem berendezése, ahol a kegyhely Madonnája mint 'élettér' jelenik meg a fényképezendő mellett. Más díszletet is használt ugyanazon festett háttér előtt.
A régi fotók installálása, a rajtuk található grafikákról egy kis könyv is jelent meg. Nagyon érdekes végigkísérni a különböző jellegű megoldásokat, fotótörténeti szempontból sem utolsó. A Tandem Grafikai Stúdió Anno sorozata egyébként is érdekes témákat tartalmaz érdemes megismerni őket. Ráadásul néhányan személyesen is ismerjük a kiadó házaspárt.
Volna kedvetek egyet játszani?
Ezt a képet kell letölteni és valamely képkezelő programmal installációt készíteni hozzá az első kép mintájára. Teljesen szabad a választás. Lehet kinyomtatva levélben mail art-ként, de lehet e-mailben is a főszerkesztőnknek elküldeni.
Kíváncsian várjuk, rajta! Jó munkát!
A legvégén elárulom majd, ki is van a képen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése