Festett gránit

A Monasterio de San Lorenzo de El Escorial nyugtalanító épülete a Sierra de Guadarrama egykori salaklerakójának helyére épült. A Salak Monostora, kvázi. Irdatlan, szürke tömb; körben hegyek (sfumato), szikla és tűlevélavar. Mókusok! Az uralkodó, aki építtette (II.Fülöp), egy környékbeli magaslatról figyelte az építkezést. Huszonegy év - erős tapasztalata lehetett az időről ennek a fekete ruhás, talányos alaknak. Világ ura, kábé -nyilván már a "talányos alak"-ért is simán lefejeztetne.

Innen nézve inkább mesésen gazdag, melankólikus konceptművész. Főműve, a maga negatív pompájában, az önmagából kivont barokk monumentumaként áll a fennsíkon, elpusztíthatatlanul, az emlékezet salakos (laza) talaján. Háromdimenziós, bejárható önarckép. Némasága megközelíthetetlenné teszi; nem is próbálkozom vele. Csak felhasználok ezt-azt, lopok tőle: kacatokat rendezgetek, körberakosgatok velük  valami (általam) megnevezhetetlent.

Ezekkel a szavakkal vezeti be
REAL- Paisaje español con monarca  című ma nyíló kiállítását Dániel András.

Akik ismerik és szeretik ezt a sokoldalú, közönségét mindig új témákkal és megközelítési formákkal meglepő, folyamatosan megújuló művészt, szerintem ma sem fognak csalódni.
Az április 9-ig megtekinthető kiállítást ma este 8-kor Nemes Z. Márió költő, kritikus nyitja meg a budapesti Godot Galériában (1114 Budapest, Bartók Béla út 11).

Dániel András -egy korábbi- Beszélj vagy hallgass örökre című kiállításának megnyitóján készült videót itt, Arnolfini Archívum-beli tárlatát pedig itt láthatjátok.