Virginia Woolf híres esszéjében jegyezte le, hogy "a nőknek rendelkezniük kell pénzzel és saját szobával, ha regényírásra adják magukat." Kis késéssel a magyar irodalomban is megtörtént az, ami az angolban kicsit korábban – de mint tudjuk, ők pázsitgondozásban is megelőznek bennünket –, hogy egyszer csak előléptek a nők mint írók, költők. Az irodalomtudomány egyik érdekes kérdése, hogy van-e jelentősége irodalmi művek esetében a szerző nemének? A nők társadalmi szerepének megváltozása, oktatási-művelődési és anyagi lehetőségeik hogyan hatottak az alkotás folyamatára? Mikor következett be az, hogy többé már nem lehetett lefitymálni "a kékharisnyákat, akikben viszketett valami firkálhatnék?" (Idézet Woolftól, aki ezt a fordulatot, ki gondolná, egy férfitól idézte.)
A Petőfi Irodalmi Múzeum idén beszélgetéssorozatot indított, melyben a huszadik századelő változó és változatos női szerepeinek nyomait vizsgálja az irodalomban és a társművészetekben.A sorozat második részére 2012. február 23-án, 18:00-kor kerül sor.
A beszélgetés résztvevői: Borgos Anna, Szilágyi Judit valamint Bíró Kriszta, a beszélgetést Bödő Anita vezeti. Valószínűleg arról a nem lebecsülendő kategóriáról is szó esik majd, melybe a feleségek, szeretők, múzsák tartoznak.
Ide a végére pedig jöjjön az egyik legszebb Woolf üzenet:
"ha (...) meglesz az évi ötszáz fontunk és a saját szobánk; ha szokásunkká válik a szabadság és a bátorság, hogy azt írjuk, amit gondolunk; ha sikerül egy kicsit elszakadnunk a közös nappalitól, és nemcsak azt vesszük észre, hogy az emberek milyen kapcsolatban vannak egymással, hanem azt is hogy milyen viszonyban vannak a valósággal; és ha önmagában nézzük az eget is, a fákat és minden mást; ha keresztül tudunk nézni a Miltontól megénekelt kísérteten, mert egyetlen ember sem zárhatja el a szabad kilátást; ha szembe merünk nézni azzal a ténnyel, mert tény, hogy nincsenek oltalmazó karok, amelyekbe belekapaszkodhatunk, hanem egyedül megyünk, és hogy nemcsak a férfiak és nők világához van közünk, hanem a valóság világához is - akkor eljön az alkalom, hogy a halott költő , Shakespeare nővére újra felöltse testét, melyet már annyiszor le kellett vetnie."
A témával kapcsolatosan az alábbi olvasnivalókat ajánlom:
Virginia Woolf: Saját szoba; [ford. Bécsy Ágnes]. - Bp. : Európa, 1986.
Borgos Anna – Szilágyi Judit: Nőírók és írónők. Irodalmi és női szerepek a Nyugatban .- Bp.: Noran, 2011.
Borgos Anna: Portrék a Másikról: alkotónők és alkotótársak a múlt századelőn .- Bp.: Noran, 2007.
Rockenbauer Zoltán: A halandó múzsa: Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitvese . - Bp.: Noran, 2009.
Lesznai Anna: Sorsával tetováltan önmaga: válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből / vál. Török Petra. - Bp.: Petőfi Irodalmi Múzeum; Hatvan: Hatvany Lajos Múzeum, 2010.
Kaffka Margit: A lélek stációi: Kaffka Margit válogatott levelezése / [szerk. Simon Zsuzsanna]. - Bp.: Nap, 2010.
Kedves Csinszka! Drága Mis! : Babits és Csinszka levelezése, 1919-1920 / [vál. Nemeskéri Erika]. - Bp.: Noran, 2004.
Kosztolányiné Harmos Ilona: Burokban születtem: memoár, novellák, portrék [összeáll., Borgos Anna]. - Bp.: Noran, 2003.
Móricz Zsigmond: Naplók [szerk. Cséve Anna]. - Bp. : Noran, 2010.
Móricz Virág: Tíz év.- Bp. : Szépirod. Kvk., 1981.
Móricz Lili: Kedves Mária! : Móricz Zsigmond levelei Simonyi Máriához. - Bp.: Magvető, [1979].
Török Sophie: "most én vagyok hang helyetted..." : Török Sophie Babits Mihályról / összeáll. Téglás János. - [Bp.] : Palatinus, 2000.
A beszélgetés első részéről ld. a prae.hu-t!
Nyugatos nők – női Nyugat
Színek és évek – Nők a művészetben a huszadik századelőn
Kaffka Margit, Lesznai Anna, Török Sophie, Kádár Erzsébet, Hajnal Anna, Sziráky Judit, Móricz Virág és az írófeleségek
Színek és évek – Nők a művészetben a huszadik századelőn
Kaffka Margit, Lesznai Anna, Török Sophie, Kádár Erzsébet, Hajnal Anna, Sziráky Judit, Móricz Virág és az írófeleségek
A beszélgetés résztvevői: Borgos Anna, Szilágyi Judit valamint Bíró Kriszta, a beszélgetést Bödő Anita vezeti. Valószínűleg arról a nem lebecsülendő kategóriáról is szó esik majd, melybe a feleségek, szeretők, múzsák tartoznak.
Ide a végére pedig jöjjön az egyik legszebb Woolf üzenet:
"ha (...) meglesz az évi ötszáz fontunk és a saját szobánk; ha szokásunkká válik a szabadság és a bátorság, hogy azt írjuk, amit gondolunk; ha sikerül egy kicsit elszakadnunk a közös nappalitól, és nemcsak azt vesszük észre, hogy az emberek milyen kapcsolatban vannak egymással, hanem azt is hogy milyen viszonyban vannak a valósággal; és ha önmagában nézzük az eget is, a fákat és minden mást; ha keresztül tudunk nézni a Miltontól megénekelt kísérteten, mert egyetlen ember sem zárhatja el a szabad kilátást; ha szembe merünk nézni azzal a ténnyel, mert tény, hogy nincsenek oltalmazó karok, amelyekbe belekapaszkodhatunk, hanem egyedül megyünk, és hogy nemcsak a férfiak és nők világához van közünk, hanem a valóság világához is - akkor eljön az alkalom, hogy a halott költő , Shakespeare nővére újra felöltse testét, melyet már annyiszor le kellett vetnie."
A témával kapcsolatosan az alábbi olvasnivalókat ajánlom:
Borgos Anna – Szilágyi Judit: Nőírók és írónők. Irodalmi és női szerepek a Nyugatban .- Bp.: Noran, 2011.
Borgos Anna: Portrék a Másikról: alkotónők és alkotótársak a múlt századelőn .- Bp.: Noran, 2007.
Rockenbauer Zoltán: A halandó múzsa: Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitvese . - Bp.: Noran, 2009.
Lesznai Anna: Sorsával tetováltan önmaga: válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből / vál. Török Petra. - Bp.: Petőfi Irodalmi Múzeum; Hatvan: Hatvany Lajos Múzeum, 2010.
Kaffka Margit: A lélek stációi: Kaffka Margit válogatott levelezése / [szerk. Simon Zsuzsanna]. - Bp.: Nap, 2010.
Kedves Csinszka! Drága Mis! : Babits és Csinszka levelezése, 1919-1920 / [vál. Nemeskéri Erika]. - Bp.: Noran, 2004.
Kosztolányiné Harmos Ilona: Burokban születtem: memoár, novellák, portrék [összeáll., Borgos Anna]. - Bp.: Noran, 2003.
Móricz Zsigmond: Naplók [szerk. Cséve Anna]. - Bp. : Noran, 2010.
Móricz Virág: Tíz év.- Bp. : Szépirod. Kvk., 1981.
Móricz Lili: Kedves Mária! : Móricz Zsigmond levelei Simonyi Máriához. - Bp.: Magvető, [1979].
Török Sophie: "most én vagyok hang helyetted..." : Török Sophie Babits Mihályról / összeáll. Téglás János. - [Bp.] : Palatinus, 2000.
A beszélgetés első részéről ld. a prae.hu-t!
Nőművészek, nőművészet... régi jó téma, ami mióta felbukkant az illegalitásból, máig megosztja a közvéleményt, sőt magukat a művészeket is. Németországban pl. több könyvesboltban kifejezetten van olyan szakasz, hogy Frauenliteratur, amin minden szürke állománnyal rendelkező homo sapiens, ha nem is háborodik fel mindjárt, elgondolkodik azért. Mintha olyan kategória lenne, mint a gyerekirodalom.
VálaszTörlésA különbség csak az, hogy abból ki lehet nőni, a nőirodalomba meg biztos csak bele kell születni...
Vannak férfiak, akik képesek mikrofonba mondani, hogy ők nők által írt könyvet nem olvasnak és ha rajtacsípik őket, hogy elmennek egy nőíró felolvasására, gyorsan fontosnak tartják hozzáfűzni, hogy csak a feleségüket kísérték el.
De félre a nemek harcával. Hagyjuk meg ezt azoknak, akiknek ez még fontos. Mi pedig olvassunk nőírókat. Olyanokat, akik úgy írnak, mi a férfiak, akik nem a szingli- és Barbie-élet súlyos problémáinak ismertetését tűzték zászlójukra, hanem akiknek valóban van mondanivalójuk, akik azt a világot reflektálják, amiben azok a férfiak is élnek, akik olvasnak nőírókat is.
Jelentem, az esten rengeteg érdeklődő volt, sorba kellett állni a jegyvásárláshoz. Férfi írók a közönség soraiban: Závada Pál, Parti Nagy Lajos, Rockenbauer Zoltán.
VálaszTörlésKövetkező rész: március 29. Nők a képzőművészetben".
Annyiban jogosult talán a nőíró kifejezés, hogy nőként természetesen kicsit másként reflektálnak a világra, mint a férfiak. Kaffka Margit másról ír, mint Móricz Zsigmond, vagy Krúdy Gyula. Mindkét megközelítés jogos és valós. Ez a minőséget nem érinti, ha valódi íróról van szó. Én mindenesetre szeretem őket, ez a kiadó kiadványain is látszik. :P Időnként előfordulnak "nőlelkű " férfi írók is, mint például Németh László, aki megírta az Égető Esztert, az Iszonyt, az Irgalmat.
VálaszTörlésEl Kazovszkij mondta, hogy a művészetnek nincs neme.
VálaszTörlésÉn ezt úgy értelmezem, hogy ami jó, az azért jó, mert jól van megcsinálva és kész. Az alkotó nemétől függetlenül.
A látásmód természetesen eltérő, ebben igazat adok Évának és vannak témák és megközelítések, amik gazdagodnak a nemi látásmódtól. Engem azonban ugyanúgy zavar az ösztrogéntúltengés a kortárs "cuki" nőknél, mint a sok tesztoszteron egyes férfi íróknál.(Hemingway-nél mondjuk, meg Philipp Roth-nál)
Egyetértek El Kazovszkij kijelentésével és persze veled is az utolsó mondatban!
VálaszTörlésMóricz sem ismerte el a női írókat, és igazán nem nevezhetjük feminim teremtésnek, de azt hogy neki is volt egy darab női lelke, a Pillangóban éreztem igazán.
VálaszTörlésMikor felvételiztem a magyar szakra 1993-ban, egyben elolvastam a négy gimnáziumi év irodalomtankönyvét, s feljegyeztem, hány nő szerepelt benne mint író, költő (tehát nem múzsa). Nyolc (8)! Nyolc nő, Homérosztól a 80-as évekig, Szapphótól Nemes Nagy Ágnesig az egész nagy világ- és magyar irodalomban.
VálaszTörlésMásik megjegyzés: Szabó Magda szerint az íráshoz bejárónő is kell, derül ki a levelezéséből.
Igen, bejárónő és saját szoba!
VálaszTörlésEz megint rossz hír! Egy férfi író bezzeg megvan bejáróférfi nélkül is...
TörlésÉs az is érdekes tény, hogy ha egy nőt elismert a kritika, akkor abban gyakran az szerepelt, hogy az illető "férfias szikársággal", "tömörséggel" ír. (pl. Nemes Nagy)
Micsoda parázs vita! Ez igen!
VálaszTörlésÉn egy oldalághoz szólnék hozzá, a gasztronőkhöz. Talán így: a nőknek rendelkezniük kell internetelőfizetéssel és saját konyhával, ha gasztroblog írására adják magukat...
Egyébiránt pedig éljenek az Edinák!
Meg olvasókkal és kosztosokkal. De egy bejárónő, egy konyhalány és egy mosogatóasszony is elkelne.
TörlésMár azt hittem férfiember hozzá sem szól! A női képzőművészekhez majd én is megteszem, addig is be kéne szerezni egy szakácsnőt, meg egy bejárónőt... :-)
VálaszTörlés