A közelmúltban adták át a sopronbánfalvi egykori pálos, majd karmelita kolostor megújult épületét. Sopron városa 1482-ben alapított itt kolostort a szerzetesek számára, amely egy török támadás következményeként csaknem teljesen elpusztult. Újjáépítésére a 17. század során került sor. A virágzó szerzetesi életnek II. József rendelete vetett véget 1786-ban. A rendet feloszlatták, a berendezést elárverezték, a rendházat Sopron vásárolta meg. A mellette álló templom továbbra is egyházi célokat szolgált. Csaknem egy évszázados világi használatot követően 1891-ben a rendház a sarutlan karmelita apácák zárdája lett, majd 1950-ben államosították. Hosszú évtizedeken keresztül fogyatékos felnőttek szociális otthonként szolgált. 1993 után az épületet visszakapták a karmeliták, akik azonban nem voltak képesek a teljesen lepusztult épület helyreállítására, fenttartására. A kilencvenes évek második felében az ott lakó gondnok házaspár kis szoborkiállítást hozott létre a kerengőben, így az épület egy ideig részben látogatható volt.
A rendházat az apácáktól 2004-ben vásárolta meg Kovács Gábor műgyűjtő (KOGART), aki a Norvég Alap támogatásával rekreációs és meditációs központot alakított itt ki. A beruházás elkészült, 2011. február végéig teljes körűen látogatható. Ezt követően sajnos csak az étterem és az időszaki kiállítások lesznek nyitottak a külső látogatók számára.
Egy szép havas délutánon kapaszkodtunk fel a dombra felvezető 82 lépcsőn. Mellbe ütően szép volt a táj, a falut uraló sziklán álló templom a megújult rendházzal. Telve várakozással léptünk be az ajtón, nem teljesen felkészületlenül, hiszen már hallottuk Balázsik Tamás régész-művészettörténész kitűnő előadását az építéstörténetről, láttuk a helyszínen készített diákat.
Egyszerűség, szépség, elegancia. A korábban felcsempézett, mindenféle vezetékekkel és csövekkel elcsúfított boltíves refektórium mintaszerűen helyreállított freskói. A régi tisztelete és megmutatása. A hely szellemének visszaállítása. A tetőtér beépítése, ami példa arra, hogy a régi és az új funkcionális és formai harmóniában élhet egymással. A könyvtár falában mérműves ablak, amelyen keresztül a templomba láthatunk.
Köszönet mindezért Magyari Éva és Pazár Béla építészeknek, a művészettörténész Dávid Ferencnek, és mindenkinek, aki részt vett ebben a munkában.
Nem csak a könyveknek, az épületeknek is sorsa van. Egy hányatott sorsú épület talán révbe ért.
Reméljük, a mintaszerű helyreállítást követően a cseppet sem olcsó működtetés, az elért állapot megtartása is biztosított lesz a következő évtizedekben, s a látogató közönség sem lesz teljesen kizárva. Erre mutató jel két kiállítás. Az egyik a földszinten a pálos rend történetéről, a másik az emeleten, amely a Spiritualitás a 20. századi művészetben címet viseli.
Mindenkit arra bíztatok, látogasson el Sopronbánfalvára, amíg lehet. A belépő 1000 Ft , vagy egy történeti, filozófiai, vallástörténeti könyv, ami a könyvtár állományát gyarapítja.
További információk:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése