Szórd szét kincseid, a gazdagság legyél te magad Weöres Sándor

2010. november 19., péntek

Állati testvérek, növényi kalandorok #1

A nap is kisütött, mikor a mai postával (rekordgyanús 1 nap alatt) berepült a ládánkba az Artemisz Kiadó legújabb bébije, az Állati Növényi Ábécé. A tavaly világrajött Állati Állati Ábécé örömmel üdvözölte újszülött testvérét.

Gyorsan megragadtam az alkalmat, hogy néhány pletykának, szóbeszédnek és híresztelésnek utánajárjak.

Susannicon: Zsubori Ervin és Tenke István Állati Állati Ábécéje után november 11-én kijött a nyomdából a folytatás, az Állati Növényi Ábécé. Mi az, ami megragadott az alkotópáros munkájában?

Dr. Turbuly Éva, Artemisz Kiadó: A tartalom és a forma, a versek és az illusztrációk tökéletes összhangja, egysége tetszett meg. Hogy ez milyen szép és igényes könyv lesz. Hogy milyen jól össze van rakva az egész, a tematika, a versek, a kiegészítések, a tipográfia. Amilyen könnyednek tűnik, annyira átgondolt és alapos az utolsó betűig. A sztorikon, az apró kis nyelvi bravúrokon meg persze halálra nevettem magamat! Az egészen látszik, hogy szerelemből csinálták, de halál profi módon.

S.: Az állatok kalandjai tavaly november 25-én láttak napvilágot.


A növények gaztettei 2 hét híján egy évvel követték a kis kék könyvet, a történet azonban nyilván még régebbre nyúlik vissza.

Zsubori Ervin: Valóban, meglehetősen hosszú úton jutottunk idáig ezzel a két kötettel; talán ma már nem is lényeges, hogy pontosan milyen hosszún. Maradjunk annyiban: a versek még mechanikus írógépen születtek...

S.: ...sőt láthatóan Tenke István rajzai sem a nyomtatóból bújtak elő.



Zs. E.:
Nem, klasszikus színes ceruzás rajz valamennyi. Immár több mint két évtizede vagyunk barátok, ismertem hasonló stílusú rajzait. Egyszer odaadtam neki az Állati versciklust, s pár hét múlva megjelent a kész anyaggal. Aztán ugyanez történt a Növényivel is. Ezzel tulajdonképpen össze is állt a két kötet, már csak egy jó kis kiadóra volt szükség. Nem volt könnyű, és eltartott egy darabig, de végül megtaláltuk.

Ezt a jó kis kiadót, a soproni Artemiszt Rakovszky Zsuzsa író, műfordító és Dr.Turbuly Éva, a Soproni Levéltár igazgatója alapította 2006 őszén. A munkába barátokat és családtagokat is bevonva arra szövetkeztek, hogy értékes köteteket adjanak a felnőttek és a gyerekek kezébe.

Susannicon:
Hogyan emlékszel a pillanatra, amikor meghoztátok a döntést. Hosszú folyamat volt, vagy történt valami, ami arra ösztökélt benneteket, hogy na most aztán beleugrunk és kész?


Dr. T. É.: Zsuzsa bejárt a levéltárba, anyagot gyűjteni a Hullócsillag éve című regényéhez, akkor találkoztunk először. Közben ők a húgommal, Lillával is összeismerkedtek. Hogy melyik volt előbb, már nem emlékszem. Egy időben együtt jártunk úszkálni a Pannónia szálló mini uszodájába. Ott került szóba, ha majd öreg leszek és nyugdíjas, vagyis lesz rá időm, szeretnék egy kis kiadót alapítani, mert izgat a könyvcsinálás és némi gyakorlatra is tettem szert a szakkönyvek kiadásakor. A terjesztés útvesztőire akkor persze még nem gondoltam. Kiderült, Zsuzsának is járt már a fejében hasonló, ezen nagyon fellelkesültünk, hogy akkor próbáljuk meg együtt. Említette, hogy van egy angol írónő, Elizabeth Gaskell, aki nem annyira ismert, mint a Bronte nővérek, pedig van néhány nagyon jó könyve. Jé, mondtam, nekem is a kezembe került már a Kisváros, és csodálkoztam, ki ez a nő, aki ilyen jól ír és még soha nem hallottam róla azelőtt. Tehát itt is volt egy közös pont, amiben egyetértettünk. Közösen elhatároztuk, legyen az Észak és Dél az első fordítás.
Akkoriban láttam a 4 részes BBC sorozatot, nagyon tetszett. Zsuzsa iszonyú erővel állt neki a rendkívül nehéz fordításnak és kb 4-5 hónap alatt kész is lett vele.
A kiadó elnevezésén mindketten törtük a fejünket, aztán beugrott az Artemisz. Hogy egy szimpatikus, a nőket kedvelő istenség, a névben benne van az art és a nevünk kezdőbetűi is. A hold ráadásul egy jó szimbólum. A logót Juli lányom tervezte az iránymutatások alapján.

S.: Míg az Állati Állati kifejezetten gyerekeknek szólt, ez a könyv meglehetősen felnőtt dolgokat tematizál. Kocsmárosok és alkoholisták, túlsúlyos retekgyerekek és cserbenhagyott szerelmesek a kis versek szereplői. Magától alakult így vagy van mögötte koncepció? A növények bonyolultabb lelkek?

Zs. E.: Noha az Állatiban valóban több az azonosulási lehetőséget kínáló figura, abban is van például kocsmai verekedés, szerelmi bánat, falánkság, házsártos feleség. Szóval hagyományos értelemben azt sem minősíteném gyerekkönyvnek. De hát milyen is egy gyerekkönyv? Weöres Sanyi bácsit tudom idézni – annak idején még volt szerencsém látni őt egy felolvasóesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban –, aki ugyebár azt mondta: ő ugyan nem írt soha gyerekverseket… Ezzel együtt igaz, hogy a Növényi „felnőttebbnek” hat. E mögött az is állhat, hogy az Állati széria ösztönösebben született meg, mintegy „kiszaladt a számon”, míg a Növényi ilyen értelemben kimunkáltabb, csiszoltabb. Tudatosan igyekeztem minél több furcsa kifejezést, szlenget belevinni a versekbe, ami jól passzolt a választott szokatlan látásmódhoz: a pletyka dramaturgiához. De amúgy a növények is pont olyanok, mint az állatok. Meg az emberek.

S.: Úgy tudom, korábban is jelent már meg Istvánnal közös könyvetek.

Zs. E.:
No, az sem mai történet. A koldus, aki aranyat tüsszentett című mesekönyv 1990-ben jött ki a Cserépfalvi Könyvkiadónál, amely nem sokkal korábban alakult újjá. Nagyon büszkék voltunk, hogy a Váci utcai könyvesboltban, egy rendezvényen, Cserépfalvi Imre bácsi személyesen gratulált a kötethez. Ez azonban nem csak a mi könyvünk, valójában társszerzőként léptünk be Kárász Éva mellé. Eredetileg ő írt három mesét, amelyeket én továbbgondoltam, kikerekítettem, Pisti pedig elkészítette hozzá a rajzokat. A könyv révén egy csodálatos barátra is leltünk: Éva néni tüneményes teremtés volt, később még dél-franciaországi házában is vendégeskedhettünk.

Évák szegélyezik könyveitek útját....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...