Bizonyára sokakkal együtt kedvelem, sőt mondhatom csodálom az írást, a betűt, írásjeleket, kalligráfiát.
Június közepén láttam az Ars & Vita Alapítány egyik kiállítását, amelyen Shodo Harada Roshi az okoyamai Sogenji kolostor apátjának, a kalligráfia mesterének munkáit mutatták be.
Belemerülnék a csodás élmény leírásába (pl. a zen buddhizmusról, a koncentrációról, ecsetkezelésről), az ilyet látni kell, de egy könyvet ismeretetnék, amelyet itt vettem meg: Gáncs Nikolasz: Shodo, az ecset útja. Kézikönyv mindahhoz, ami a japán kalligráfiához kapcsolódik. Shirokuma Ltd. 2009. Magyar nyelven ez az egyetlen, csak erről a témáról szóló kötet. Mielőtt bárki is kérdezné, kereskedelmi forgalomba nem került, megrendelhető a szerző honlapján (3700 Ft + postaköltség utánvéttel). Itt bőségesen található a témáról egyéb tudás is. Gáncs Nikolaszról annyit, művészeti képzés után végezte el a Tan Kapuja Buddhista Főiskolát, ahol 2009-ben diplomázott. Egyébként most szeptemberben utazik egy évre Japánba zazent gyakorolni.
A mail art világában van néhány japán és ott élő európai levelezőtársam. Az egyiknek küldött lapon a könyvből vett kalligráfiát használtam fel. Meglepetésemre néhány nap múlva a szerzőtől érkezett egy mail art, a borítékon egy szép kalligráfiával. :-) Köszönet érte.
Az európai és keleti kalligráfiák után a mestereket veszi sorra, rövid életrajzzal és munkásságuk ismertetésével. Manószerűségemre -nem én találtam ki, mondták- jellemző, hogy Taigu Ryokan lett a kedvencem. "Személyisége igen összetett és több olyan része van, amelyet érdemes megemlíteni, mint például a természet és a gyermekek szeretete, az örök játékosság és egy szerzetestől igen furcsa dolog, a feledékenység...
A róla szóló történetek gyakran bővelkednek olyan epizódokban, amelyek nagylelkűségéről és kedvességéről tanúskodnak." Mint zen szerzeteshez illik, kitűnő verselő is volt. "Akár arról ír, hogyan játszott a gyerekekkel, akár arról milyen volt a tél olvasással és költészettel töltve, akár arról, hogy a magányos élet, amelyet választott, milyen melankóliával tölti is néha el." A kalligráfián ez olvasható:
A róla szóló történetek gyakran bővelkednek olyan epizódokban, amelyek nagylelkűségéről és kedvességéről tanúskodnak." Mint zen szerzeteshez illik, kitűnő verselő is volt. "Akár arról ír, hogyan játszott a gyerekekkel, akár arról milyen volt a tél olvasással és költészettel töltve, akár arról, hogy a magányos élet, amelyet választott, milyen melankóliával tölti is néha el." A kalligráfián ez olvasható:
A hegyormokról,
Összeszedem a juharleveleket
Amelyek itt hevernek-
Ha elmúlik az ősz,
Ezek emlékek lesznek?
Kedves Manószerű,
VálaszTörléshála és köszönet a remek cikknek, mindjárt felveszem a könyvet
a karácsonyi listámra és ráállítom a családomat.
:-))
VálaszTörlés