Turbuly Lilla: Két ősz között

Hétköznap délután, szeptember,
esőszag a Lőverek felől,
sarkam alatt egy gesztenye
zöld burka feslik roppanva föl.

Sima, ránctalan gömbölyűség,
mahagóni szín és csillogás,
ha zsebedben tartod, azt mondják
erőt ad, gyöngének gyógyulást.

Tavalyról maradt fakó társait
kidobtam, mint annyi mást márciusban,
nem voltam erős, csak meglepett,
hogy van másik nap, és hangom is van.

Mi egész sosem volt, még apróbb
szilánkokra mért most törött?
Hová szivárgott sok szelíd szavunk,
mi történt velünk két ősz között?

Olykor már szinte elhiszem, a Párkák
lassú keze mozgatja a vetőt,
fonnak s figyelnek: téged, engem,
meg a közöttünk táguló időt.

Turbuly Lilla: Szélrosta, Parnasszus Könyvek 2008
Foto: Lakner Zsuzsa