Szórd szét kincseid, a gazdagság legyél te magad Weöres Sándor

2012. január 24., kedd

Csak semmi együttérzést!

Az ejtőernyős balesete következtében nyaktól lefelé megbénult jómódú és művelt párizsi Philippe (François Cluzet) ápolót keres. A meghallgatásra váró jól öltözött és képzett jelöltek között Driss (Omar Sy) a kapucnis külvárosi fekete, egyenesen a börtönből.
A fiú nem számol igazán az állással, 3 elutasítás szükséges neki, hogy megkapja a munkanélküli segélyt, csak egy aláírásért jött, hogy alkalmatlan a feladatra. Ennek megfelelően pimasz és udvariatlan s ez a frissítő újdonság motiválja az özvegyembert, hogy a sok álegyüttérző pályázó közül próbát tegyen a szenegáli fiúval.
Világok csapnak össze és hozzák ki a helyzetből a legjobbat. Philippe komoly zenét hallgat. Mozartot, Berliozt, Vivaldit (ezt ismerem, ez szól a Munkaközvetítő telefonján - kiált fel Driss a koncerten). A fekete fiú a Cool and the Gang  és az Earth Wind and Fire gyógyító erejére esküszik.Vitatkoznak a modern művészet hasznán, lényegesen és lényegtelenen. Szarkasztikus és minden respektus nélküli párbeszédük nélkülözi a társadalmi normákban megkövült viselkedést, a mozi közönségét pedig morálisan nagyon megvetendő dologra kényszeríti: remekül szórakozunk és könnyesre nevetjük magunkat egy nincstelen bevándorlón meg egy tolószékesen.
Intouchables (Érinthetetlenek) a film eredeti címe, amit tavaly november óta 16 millióan néztek meg Franciaországban. 

  Fantáziadús forgatókönyvíró - gondolhatnánk, csakhogy a történet a híres pezsgőgyáros Pommery dinasztia egyik tagjának önéletrajzából készült. Philippe Pozzo di Borgo, aki 1993-ban, 43 évesen lezuhant egy paplanernyővel és azóta mozgásképtelen, valóban ápolónak fogadta az  algériai származású büntetett előéletű Abdel Sellou-t, akivel azóta is jó barátságban vannak.
 Hogy hogyan és hol élnek most, a film végén derül ki, úgyhogy ne rohanjatok ki azonnal a teremből.
A filmet sok moziban játszák a héten is Magyarországon, hogy melyik van legközelebb, azt egy idekattintással azonnal megtudhatjátok.

5 megjegyzés:

  1. Na, ezt ma meg is nézem az esti kötelező (színházi)élveboncolás előtt, köszi. :)

    VálaszTörlés
  2. Megnéztem, tényleg szívmelengető volt ebben a nagy hidegben. :) És jól jött abból a szempontból is, hogy most olvastam Tereza Bouckova-tól A kakas évét, ami nagyon jó könyv, de nagyon elkeserítő eredményre jut a különböző kultúrák együtt élni nem tudását illetően. Ehhez képest volt a film biztató ellensúly.

    VálaszTörlés
  3. Hálás vagyok a filmajánlóért, igazán kellemessé tette a tegnap estémet ez a két francia :)

    VálaszTörlés
  4. A film valóban szenzációs, és szerencsére morálisan egyáltalán nem éreztük magunkat megvetve, ellenben teljesen kiszakadtunk a körúti szürkeségből, és könnyezve nevettük magunkat jobbá.

    VálaszTörlés
  5. Örülök, hogy megnéztétek és osztjátok a véleményünket!
    Mostanában olvastuk az újságban, hogy Pozzo di Borgo a film bevételének nagy százalékát mozgássérült
    egyesületek támogatására fordította, minek következtében sokak életkörülményei gyökeresen megváltoztak.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...