Nagymama kincsei a bolhapiacon

Új szenvedélynek hódolunk 1-2 éve. Úgy kezdődött, hogy Szilveszter egy rossz napján elvetődött a celldömölki bolhapiacra, ahonnan gazdag bakelit zsákmánnyal tért haza. Először rajta hatalmasodott el a zsákmányolási ösztön, aztán engem is megfertőzött, ahogy kiderült, a kismartoni Merkur áruház parkolója kora tavasztól késő őszig várja vasárnaponként az árusok mellett azokat a magánembereket is, akik leszurkolva némi helypénzt itt szabadulnak meg a megunt, kinőtt ruháktól, játékoktól. Bennünket ebből az egészből a „kínai előtti korszak” ezen belül is a lemezek, CD-k, zenehallgatással kapcsolatos kütyük, valamint a porcelán és fajansz teás készletek darabjai,  kannák,  és a háztartásban felhasználható  ez-az érdekel. Békebeli minőségben, fillérekért jutok hozzá míves és használható dolgokhoz. (Persze soha nem ahhoz, amit éppen keresek.) 

Kedvenc eladómnál mindig találok valamit. Profi, aki szemmel láthatóan hagyatékokat árul ki, ráadásul kedves és értelmes, mindig váltunk is néhány szót.   Ami idevonz, egyben megrémít, hogy itt, és persze sok helyen másutt is elhalt szülők, nagymamák és nagypapák hagyatéka kerül a dobozokba, hajdanvolt háztartások köznapi tárgyai, vagy féltve őrzött kincsei. Monogramos, talán egyszer sem használt vászon, damaszt ágynemű, konyharuha a stafírungból, fényképalbumok, diagyűjtemények, képek, 8 mm-es filmvetítő, lemezgyűjtemény, porcelán-nemű, evőeszközök. Olyan dolgok, amiket annak idején nagy gonddal válogatott, gyűjtögetett és őrzött valaki, aztán a rokonság még fizetett is azért, hogy mielőbb kiürüljön az eladandó lakás. A fotókon komoly arccal a zongora körül gyülekező család a századfordulóról,  fiatal, erőtől duzzadó ifjú egy csónakban a 30-as évekből. Őket már nem nézegetik büszkén  a déd- és ükunokák…

Idehaza gyors lemez és CD tisztogatás után izgatott várakozással hallgatunk bele a felvételbe. Hála az odakint használatos gyémánt tűknek, ritkán ér bennünket nagy csalódás. Amikor a helyére kerül a  kimosott, megtisztított, kiglancolt holmi, hallani vélem  a nagymama megkönnyebbült sóhaját odafentről: talán jó helyre kerültek!