Szórd szét kincseid, a gazdagság legyél te magad Weöres Sándor

2010. október 12., kedd

Frankfurti Könyvvásár 2010

Könyvek, írók, nyomdaszag.
Ha lehetne, minden évben ott lennék a Frankfurti Könyvvásáron. Egyszerre van itt jelen mindegyik énem. A nyomdász, a művészkönyv készítő mailartista, a könyvmoly és a nyersanyaggyűjtő kollázsragasztgató. A vásár öt napja mint a Karácsony.
Az első napokban az újságokat elöntik az irodalmi mellékletek, megtudjuk ki kapja a német könyvkiadók díját meg az irodalmi Nobel-díjat, ki lesz személyesen jelen a vásáron és a világ legjobb íróival beszélgetnek a kultúrális tévéadókon.
Aztán szombaton megnyitják a kapukat a közönség számára is és ilyenkor szembejön a látogatóval kedvenc irodalomkritikusa szendvicset eszegetve, a naponta nézett kultúrális magazin műsorvezetője bóklászik vállán nehéz szatyorral a standok között, és egy nagyra becsült publicista dedikálja legújabb útikönyvét rajongótáborának.
A mailartista meglátogatja a kis kiadók szekciójában régi levelezőtársait, akik Dél-Koreából és Írországból hozták el remekbeillő kiadványaikat, beszélgetés, ölelés, közös fotó, aztán tovább és ott ül Kiss Ilona Magyarországról, akinek Boris Vian könyvei bearanyozták a tipográfus tanonc napjait anno.

A vásár parkjában a kora őszi
napsütésben kedvenc képregény figurájuknak öltözött cosplayerek pihennek. Mióta a japán képregények, a mangák elterjedtek Európában,
a Frankfurti Könyvásár a színes népek tradicionális találkahelyévé vált.


A magyar stand hősei az egyre gyarapodó számú németül megjelenő könyvek szerzői. Az évtizedes olvasótáborral bíró Kertész Imre, Esterházy és Nádas Péter mellett többek között Vámos Miklós és Krasznahorkay László,  akinek idén megjelent Seiobo járt odalent  (Seiobo weilte auf Erden) című elbeszéléskötetét nagy elismeréssel méltatták a kritikusok. A tárlókon jól ismert könyvek németül és magyarul.

Déltől négyig sem volt idő mindent megnézni és mire eljutottunk az utolsó pavilonba, a francia kiadók már csomagoltak, a japánoknak és a kínaiaknak pedig már csak hűlt helyét találtuk, ami nagyon megbotránkoztató tapasztalat volt, hiszen  a vásár hivatalosan csak 6-kor zárta kapuit. Lehet, hogy jövőre korábban kellene kelnünk...

1 megjegyzés:

  1. "Könyvek, írók, nyomdaszag." - mi kell még a boldogsághoz? Esetleg egy kis wurst sörrel a nap végén.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...