A smirgli őse

Bocsánat, a 'csiszolóvászon' őse. Aki kitalálja, milyen tárgy van a képen, kap tőlem egy telecsokis mail artot. Nos? ... nem, nem; nem mosósulyok, csak 11 cm, ráadásul nem tudom Japánban létezett-e hasonló tárgy... nem, az sem, nem méznyalólapátka, érdes a felülete, mi lenne a nyelvünkkel... A ráragasztott bőrdarab az őshalakhoz tartozó, minden valószínűség szerint a gyöngyösrájától származik. Felülete tele van igen erős kinövésekkel. Éppen ezért használták a 16. századtól kezdve a famegmunkálók, különösen az esztergályosok a fa csiszolására. Sőt az első dörzsgyufáknak is ez volt a gyújtófelülete. Érdessége miatt kiválóan megfelelt kardmarkolatnak, az izzadtságot is elvezette, ilyen kardmarkolatokat a magyar gyűjtemények is őriznek. Japánban a fegyverek kultusza a gyöngyösrája faroktövénél található, az átlagosnál nagyobb, különböző formájú gyöngyöket különös figyelemben részesíti. A fémmunkán kívül ez is egyik értékhatározója a kardoknak. Nem csak markolatnak, kardhüvelynek is készítették. A rájákon kívül egyes cápafélék (pl. macskacápa, angyalcápa) bőrét is felhasználták, nyersen, csak szárították és nedvesen, beragasztózva húzták fel a tárgy felületére. Gyakran rézzölddel (grünspan) színezték, amely a gyöngyöket csak részben járta át, így érdekes színjáték alakult ki. A távolkeleten lakkal töltötték ki a negatív részeket, a gyöngyöket viszont visszacsiszolták, míg össze nem ért a két felület. Ez igazán szépen látszik ezen a japán szemüvegtokon és közeli felvételén. Külön érdekesség a záródása, amely a tok tengelyébe helyezett zsinórtengellyel működik, a rajta lévő csiszolt féldrágakővel lehet zárni a fedelet. A legkorábbi záródási mód, amely sok helyütt a világban -a magyar bicskatokon is- megtalálható. Európában galuchat lett a neve egy francia bőröndkészítő után, angol nyelvterületen -némileg tévesen- shagreen. Elsősorban bot, esernyőnyél, ládikák, kézitáskák, műszerek és műszertokok bevonására használták, sőt felhasználják ma is. Az art déco pedig különösen bútorokat vont be vele előszeretettel. Mindig is luxuscikknek tartották. A lakkművességet Japánban megtanuló egyik tanítványomat éppen ez a szemüvegtok inspirálta a mesterség megtanulására. Balogh Gabriella lakkművész úgy tudom az egyetlen Magyarországon, aki a hagyományos lakktechnikával dolgozik. Remélem ezzel sikerült a japán és európai kultúrák egymásra hatásáról, a bőrmunkáról, a hagyomány és design kapcsolatáról, a kézművességről egy kicsivel mélyebbre hatolni, mint az a mai tárgykultúra kapcsán szokásos. Jaaj, majdnem elfelejtettem! Az első képen egy japán körömreszelő / utóbb derült ki, nem is körmöt, hanem gyömbért reszeltek vele!/látható, amelyet éppen az említett tanítványomtól kaptam, célzásként együttműködésünkre.