Portálok #5 és cégérek

A budai Várnegyedben van az Arany Sas patikamúzeum, amelynek portálja a régebbi, spalettás típus. Nagyon szép a hozzátartozó cégér.

A hagyományőrzésben érdekes módon a patikák mindig elöljártak. Magyarországon különben elég magas az egy főre jutó patikamúzeumok száma, Budapest mellett Sopronban, Székesfehérváron, Egerben, Kőszegen, Győrben, Pécsen találhatók.

Munkába menet napokig tanúja voltam egy patika portálja rendbehozatalának. Dícséret illeti a mestereket, akik hűen követték mindenben a megmaradt eredeti részeket (a Nemzeti Bankkal átellenben található). Szintén figyelemre méltó a cégére. Jellemző a két oszlop tartotta redőnyszekrény is.

Csatkai Endre: Cégérek, Corvina 1971 c. kis könyvét forgatva bebizonyosodott, hogy az eredeti helyén már nagyon kevés cégér található -ennek ellentmondani látszik az interneten található cégérek száma-, viszont a múzeumok gyűjteményeibe elég sok bekerült. A bemutatottak között van festmény, a példa Schöller Ferenc munkája "A kengyelfutókhoz" címzett kocsma cégére a 19. századból. Igaz, egy kicsit csámpásak, de tisztességes mestermunka és bizonyára elég figyelemfelkeltő lehetett.
Előszőr azt hittem a budapesti Szarvas Csárda cégérét találtam meg, de kiderült az "Arany Szarvas" fogadó cégére Sopronban, a Liszt Ferenc Múzeum gyűjteményében van.
A "Zöld papagáj" egy divatárú bolt, "A zöld citromhoz" címzett pedig egy fűszeresbolt cégére, mindkettő a 19. századból (Miskolcon vannak, már múzeumban). Megérdemelne egy eszmefuttatást, hogy a figyelemfelkeltés, kereskedelmi célok mellett mi játszik szerepet még a cégérek kiválasztásában, megformálásában. A kezdeteknél egyféle védelem is közrejátszott, nemcsak a téma (pl. védőszentek), hanem a valóságos ártó dolgok távoltartása végett is. Az egyik legjellemzőbb a különböző mesterségek tárgyainak ábrázolása saját anyagukból és technikájukkal kivitelezve (kovács, kosárfonó, gyertyaöntő stb.).

Így alakult ki néhány olyan jellemző szimbolikus forma, mint a patikáknál a kelyhet körülfogó Aszklépiosz kígyó, a dohánylevél a trafikoknál vagy a fodrászok-borbélyok réztányérja. Éppen az utóbbi időben változtak meg ezek a megszokott szimbólumok, a gyógyszertáraknál például a zöld kereszt kezd általánossá válni, a dohánylevél szinte eltűnt. Jó példa a képen, hogy néhány odafigyelő tulajdonos visszahozza ezeket, mint ez a fodrászcégér.
Hasonlóan jóleső ránézni erre a Nádor utcában ma is működő (pontos!), egy órásmester üzlete felett lógó zsebóra cégérre.