Nagyon szeretek könyvesboltokban kujtorogni. A könyveket tárgyként is szeretem, idegen országokban a helyi nyelv ismertének hiánya sem szokott visszatartani a portyázástól.
Vettem már kötetet, amiből egy kukkot sem értettem, de szép volt a tipográfia és szenzációs a képanyag.
Horizontom tágulását legutóbb a Barnes & Noble manhattani és brooklyni kirendeltségeiben töltött kellemes órácskák aranyozzák be, ahol az üldögélős helyekért komoly közelharcot kell vívni, de a puha szőnyegpadlóra telepedve is hagyják az embert böngészgetni.
Manapság egyre több kötet jelenik meg egyidőben, azonos köntösben a világ különböző helyein. A svéd krimik nagyjából ugyanúgy néznek ki mindenhol, sok művészeti albumnak pedig csak a szövegét fordítják le a helyi nyelvre. Vannak azonban kultúrális különbségek. Irodalmat például hasznos a helyi közönség ízléséhez, vizuális szokásaihoz igazítani, mert más után nyúl az angol olvasó, más könyvet szeret polcára tenni a német és francia, más szólítja meg a magyar könyvbúvárt.
Az angol zsebkönyvek kellemes méretűek és habkönnyűek, papírjuk szépen sárgul, a kenyérbetűnek használt típusok pedig nem fárasztják a szemet. Alan Bennett bestsellerének fedelét diszkrét dombornyomással nemesítették.
Ugyanez a könyv Németországban a Wagenbach kiadó gondozásában jelent meg, amely kis bibliofil ódákat teremt a rábízott anyagokból. Az itt látható kis kötet vászonkötésű, a címsorok fóliával nyomódtak bele, Erzsébet királynő képe pedig jó minőségű nyomaton kézi munkával került a címlapra.
Ez a remekül megírt és szórakoztató olvasmány Magyarországon
Rakovszky Zsuzsa fordításában jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában 2009-ben. Sajnos vele személyesen nem találkoztam portyázás közben, amit nagyon sajnálok, mert jó lenne megnézni ki tervezte és megvenni ajándéknak, mert nagyon szép így messziről.
Én mindig elolvasom az impresszumot, és az utóbbi időben feltűnt, hogy a legszebb köteteket Gerhes Gábor tervezi,
aki az Európa Könyvkiadó művészeti vezetőjeként 2010 óta forradalmi változásokat hozott a tipográfiába. Maga köré gyűjtött fiatal csapatával sikerült behúzniuk a magyar könyvtervezést a huszonegyedik századba. Legfrissebb alkotása Temesi Ferenc Bartók című kötete, melynek borítóján olyan mesterien sikerült Bartók nemzeti/nemzetközi identitását vizuálisan megragadni, hogy legszívesebben óriás plakáton nézegetném. Az ő tervezésében került a polcokra az újra fordított Ulysses is, amiről nemrégiben magam is írtam a Susanniconon. A Szabadság, kedves íróm, Jonathan Franzen legújabb regényének látványa is Gerhes tehetségét dícséri.
Remélem ennek a sokat ígérő társaságnak sikerül lassan, de biztosan magukkal húzni, vagy ha nem megy, végleg maguk mögé utasítani azokat, aki csak megnyomják a "borító" feliratot a gépükön és máris kiugrik egy banális fotó banális betűtípussal középre zárva.
Magyar olvasók istene, add, hogy így legyen!
Vettem már kötetet, amiből egy kukkot sem értettem, de szép volt a tipográfia és szenzációs a képanyag.
Horizontom tágulását legutóbb a Barnes & Noble manhattani és brooklyni kirendeltségeiben töltött kellemes órácskák aranyozzák be, ahol az üldögélős helyekért komoly közelharcot kell vívni, de a puha szőnyegpadlóra telepedve is hagyják az embert böngészgetni.
Manapság egyre több kötet jelenik meg egyidőben, azonos köntösben a világ különböző helyein. A svéd krimik nagyjából ugyanúgy néznek ki mindenhol, sok művészeti albumnak pedig csak a szövegét fordítják le a helyi nyelvre. Vannak azonban kultúrális különbségek. Irodalmat például hasznos a helyi közönség ízléséhez, vizuális szokásaihoz igazítani, mert más után nyúl az angol olvasó, más könyvet szeret polcára tenni a német és francia, más szólítja meg a magyar könyvbúvárt.
Az angol zsebkönyvek kellemes méretűek és habkönnyűek, papírjuk szépen sárgul, a kenyérbetűnek használt típusok pedig nem fárasztják a szemet. Alan Bennett bestsellerének fedelét diszkrét dombornyomással nemesítették.
Ugyanez a könyv Németországban a Wagenbach kiadó gondozásában jelent meg, amely kis bibliofil ódákat teremt a rábízott anyagokból. Az itt látható kis kötet vászonkötésű, a címsorok fóliával nyomódtak bele, Erzsébet királynő képe pedig jó minőségű nyomaton kézi munkával került a címlapra.
Rakovszky Zsuzsa fordításában jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában 2009-ben. Sajnos vele személyesen nem találkoztam portyázás közben, amit nagyon sajnálok, mert jó lenne megnézni ki tervezte és megvenni ajándéknak, mert nagyon szép így messziről.
Én mindig elolvasom az impresszumot, és az utóbbi időben feltűnt, hogy a legszebb köteteket Gerhes Gábor tervezi,
aki az Európa Könyvkiadó művészeti vezetőjeként 2010 óta forradalmi változásokat hozott a tipográfiába. Maga köré gyűjtött fiatal csapatával sikerült behúzniuk a magyar könyvtervezést a huszonegyedik századba. Legfrissebb alkotása Temesi Ferenc Bartók című kötete, melynek borítóján olyan mesterien sikerült Bartók nemzeti/nemzetközi identitását vizuálisan megragadni, hogy legszívesebben óriás plakáton nézegetném. Az ő tervezésében került a polcokra az újra fordított Ulysses is, amiről nemrégiben magam is írtam a Susanniconon. A Szabadság, kedves íróm, Jonathan Franzen legújabb regényének látványa is Gerhes tehetségét dícséri.
Remélem ennek a sokat ígérő társaságnak sikerül lassan, de biztosan magukkal húzni, vagy ha nem megy, végleg maguk mögé utasítani azokat, aki csak megnyomják a "borító" feliratot a gépükön és máris kiugrik egy banális fotó banális betűtípussal középre zárva.
Magyar olvasók istene, add, hogy így legyen!
Egy kívánságod már majdnem teljesült: a Bartók könyvet plakáton reklámozzák a városban. Nem óriáson, de még az az idő is eljöhet.
VálaszTörlésEngem már megfertőzél a "borító- és betűnéző kritikus szem" betegséggel, nem tudok szabadulni tőle amikor a boltokban kujtorgok.
Én is szeretem nézegeteni, összevetni a magyar és angol borítókat! Amit megállapítottam, hogy a ,gagyi' ponyvákat minden országban gagyibb borítóval öltöztetik fel...még ezzel sem segítenek az eladásán. (lsd. Hotel Bali, Cuba Libre és tsai).
VálaszTörlésJelentem, a magvetős kötetet Pintér József tervezte, most néztem meg. Az is jó benne, hogy finoman alkalmazkodott az angol borítóhoz, mégis teljesen egyéni. Szuper kis könyv és remek fordítás!
VálaszTörlésKöszönöm Éva, sejtettem! Pintér József évtizedek óta a legjobb tervező, nyomdászkorom óta ismerem és szeretem a munkáit.
VálaszTörlés