Szórd szét kincseid, a gazdagság legyél te magad Weöres Sándor

2015. október 11., vasárnap

Erdély utazási képekben 3#; Villa Mode

Minden bevezetés nélkül lássunk egy példát Szovátáról a 'svájci villa stílus' egy jellegzetes épületére.

Bevallom, nem tudtam korábban, hogy létezik egy ilyen építészeti fogalom (egy tanulságos példa). Akkor kezdett gyanússá válni a dolog, amikor a bevezetőben említett Erdélyt járó Kőváry László és Orbán Balázs Svájcot hozza fel példának több vonatkozásban. Az egyik a természeti szépségek, amellyel Erdély joggal vetekedhet, a másik pedig a fürdő-, üdülőhelyek kultúrája. A svájci népi építészetből eredeztetés nem olyan egyértelmű számomra, de erre még visszatérünk a legvégén.

Utánakeresve derült ki, hogy ez a svájci villa stílus (persze utólag megtudtam, hogy a lányom már ismeri, hiszen ezek a kedvencei). A legtöbb a 19. század utolsó harmadától az első világháborúig tartó időszakban épült. Jellemzőjük a díszes fa oromzatok, verandák, tornácok, kis tornyok, a könnyed (nagy)polgári nyaralók szemléletét, igényeit tükrözik. A korszak egybeesik egy gazdasági fellendüléssel, egy utazási-felfedezési vággyal a saját és más országok iránt; a nyaralással. A fürdőkultúra népszerűvé válása is ennek a része (erről Galina lányom fog szólni remélhetően).

Ez a kép -és az előző is- Borszéken készült (utóbbi a lányom felvétele, mert jobb, mint az enyém), ahol számos példát láttunk. Sajnos a villák egy része csaknem helyrehozhatatlanul pusztul, főleg a tulajdonos problémák és a felelősség kérdésessége miatt.

A Boldizsár kút gyógyvize különben igen jót tett a gyomromnak. Szerintem visszamegyek jövő nyáron több hónapra egy hosszabb ivókúrára... csak tréfálok. Bár szívesen megtenném, a dohányzással sem fér össze. A hazahozott üvegből reggeli előtt egy pohár borvíz fogyasztása győzött meg róla.

Arra, hogy mennyire ismert volt a svájci stílus Európában (is), számtalan példa mutatja. A 'Fortepan' oldalon találtam ezt az 1900 körüli képet, Poprádon készült a Virágvölgyben. Nagyon sok német, angol, lengyel, skandináv, délvidéki, sőt új-zélandi példa alapján valóban elterjedt stílus volt, megérdemli a külön fogalmat.

A Szabadkához közel fekvő Palicsfürdőn a Posta épülete ma is őrzi a jellegzetes elemeket, a századforduló több karakteres építészeti emléke között.


Ki ne maradjon a műemléki védelem alatt álló lóvasút végállomás Zugligeten, hiszen több megmentett svájci villa van Budapest környezetében is, remélhetően restaurálják és helytörténeti gyűjtemény lesz benne.

Emlegettem, hogy számomra kis gondot okoz a stílus svájci eredeztetése, hiszen népi építészetünk nagyon hasonló, gazdag famunkái, oromzatai, tornácai is idetartoznak (a példa Magyarvistáról való). Az időrend miatt valószínű azonban, hogy igaza van az építészet történészeinek. A népi építészettel foglalkozó szakmunkák csak fél mondatokban említik az alpesi-svájci-polgári esetleges eredetet, befolyást. Elgondolkodtató, az anyag és technika, a díszítőmódok hasonlósága, sajátos használata mindkét területen nagyobb figyelmet, elmélyült tanulmányokat érdemelne.

A következő rész az (erőd)templomokról és a restaurálás érdekességeiről szól majd.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...