Szórd szét kincseid, a gazdagság legyél te magad Weöres Sándor

2011. március 6., vasárnap

Portálok #1

Szerintem mindjárt az elején essünk túl a nehezén. Néha elképesztőnek találom azt a vizuális környezetszennyezést, ami az utca földszintjén zajlik. Különösen érvényes ez az üzletekre, rögtön megjegyzem élményszámba menő kivételek is vannak.

Ami meglepő, éppen a legfontosabb, 'köz-szükségleti cikkeket" árulók, élelmiszer-, zöldségboltok a legigénytelenebbek. Ez a kis bolt, ahol a mindennapi kenyeremet (zsömlémet) és felvágottamat -na elárulom a cigimet is- szerzem be, ez van legközelebb hozzám. Megszoktam már, tegeznek, viccelődünk, de valahogy a kényszer is ott munkál a háttérben. Azért a betonon a kimustrált szőnyeg mindig meglep.
A nagy ABC-k sem kivételek, a hatalmas kirakatüvegeken a cég arculatának megfelelő óriási egyszínű tapéták, jobb esetben néhány élelmiszer képe, rosszabb esetben az aktuális leszállított áruk vadszínű plakátjai vannak csak rajtuk. Ahol pedig már mállik le, a polcok hátoldalában gyönyörködhetünk.

Aki abban reménykedik, hogy bezzeg a régi időkben... az téved! Akkor sem volt másképp. A példa fotó éppen a Kossuth Lajos utca elejéről való, az 1900-as évek első éveiből. Kunz és Mössmer ráadásul főleg esküvői ruhákkal kereskedett, különös tekintettel a jómódú polgárokra.

Azt hiszem ennyi elég is, szerintem bárki tud saját környezetéből számtalan példát hozni.


Ez a könyv meglepetés volt számomra. Egyébként azért nem vettem át a címét e sorozathoz, mert az üzletportálokon kívül más portálokról is szeretnék majd szólni. Idézem a hátlapon lévőket:"Az üzletportál tünékeny műfaj. Ahogy változnak az igények, a divatok, ahogyan cserélődnek az üzletek tulajdonosai, úgy épülnek át, cserélődnek a portálok is. A portál hű tükre egy-egy korszak kereskedelmi kultúrájának is. Leolvasható róla a készítő szakértelme, munkakultúrája, igényessége - vagy éppen igénytelensége... A kereskedelmi kultúrának ... voltak felívelő szakaszai, fénykora és nemegyszer ijesztő mélypontjai." Fel is merül rögtön bennem a kérdés, hol is tartunk most? Ezt a kérdést többen is feltették, egy 2009-ben indult mozgalom egyik eredménye, a Kossuth Lajos utca jórészét láthatjuk eredeti, majd áttervezett állapotban egyszerre.


Jó példák is vannak azért szépszámmal. Nézzük meg a kedvencemet, kevesen ismerik -ki vesz manapság a Váci utcában virágot- a Philanthia virágboltot, közel a Vörösmarty térhez a 9. szám alatt. A szecessziós díszű bolt portálját 1905-6-ban tervezték (Kőrössy Albert) Szabó Jozefina Pepsa úrhölgy számára. A sok viszontagságot a portál nagyrésze túlélte, a berendezés azonban érintetlen! Csodálatos, "franciás könnyedség és elegancia jellemzi az enteriőrt, a mozaikpadlótól az intarziás-tükrös falburkolaton és beépített bútorokon át a stukkós mennyezetig és a két oldalfal szimbolista festményéig (Márk Lajos alkotása)."


Azért nem állom meg elmondani, hogy a virágok mellett árult tárgyak némi édeskés ízt adnak a dolognak és nem érvényesül a berendezés eléggé. Kritika illetheti a portál két oldalán álló óriási növénytartót is, amely ránehezedik a könnyed szecessziós virágornamentikára, takarja a két kis kirakatszekrényt is. Egy sokkal kisebb, semleges jellegű tárolóba ültetett különleges növénnyel sokkal inkább fel lehetne hívni a figyelmet.
Sőt, az egyébként igazán szépen megoldott névkártyájukon még az eredeti pilonok jól látszanak a díszeikkel, én még megkockáztatnám a rekonstrukciójukat is.

A városban arra járva nem mulasztom el, hogy benézzek, elfelejtkezem addig a külvilágról.

4 megjegyzés:

  1. Hú, de jó téma! És sajnos az is kiment a divatól, hogy az alkalmazottak reggel, miután felhúzták a redőnyt, összesöpörnek a bolt előtt! Van a Margit körúton egy könyvesbolt, aminek a kirakatüvegeit kb. 10 éve nem mosták le. Figyelem őket! Csak már alig-alig látszanak...
    Cauli, hirdethetnél egy pályázatot, jó és rossz példák gyűjtésére!

    VálaszTörlés
  2. Mióta Zsuzsi barátnőmet egy Karácsony előtti dekorációs portyára elkísértem a Philanthiába, azóta az a fantasztikus zöldillat is itt van az orromban.
    Mint kiképzett tipográfus azért arra felhívnám a figyelmet, hogy az igaz, hogy a Laci által mellékelt képen kicsit sok a katyvaz, de annak idején azért tanult címfestőmesterek követték el a feliratokat, akik betűismerettel, szóközöket illetően pedig pallérozott érzékkel rendelkeztek. Ma ez a mesterség kihalófélben, akárcsak a cipész, a zsemlét a lisztszórástól a kelesztésig maga végző pék és a cipész...
    A pályázat jó ötlet, bár én inkább csak a jó példákra koncentrálnék. Azokból sosem elég.

    VálaszTörlés
  3. Mellesleg a könyvborító maga is rendelkezhetne egy kicsit szebb, témához méltóbb portállal, a névjegykártyán meg elég lett volna eldönteni, hogy fotó legyen vagy szecessziós tipogáfia. Ez a duplacsavar kicsit sok a jóból.
    Uff én beszéltem.

    VálaszTörlés
  4. "a kényszer is ott munkál a háttérben" Hangosan nevettem.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...